http://78.131.57.228/10-belfold/1105-dominohatas-nyomasgyakorlas-a-birosagra#sigProId5e31522e5b
Az OTP ismét reszket és félelmeinek ad hangot, így próbálva befolyásolni a Szegedi Ítélőtáblát, teszem hozzá, nem először. Már volt egy ilyen rémálom felsírása (erről bővebben itt olvasható OTP ban-K-omédia Kattintson ide... ).
Most a dominóhatás riogatásával próbálja, maga oldalára billenteni a jogszolgáltatás mérlegének nyelvét, ami még önmagában nem lenne baj, hiszen ”minden szentnek maga felé hajlik a keze”, ezt már régóta tudjuk, de amikor a pofátlanság az eget veri és a „kénköves mennykő” még mindig nem csap le, akkor kénytelen vagyok fogadatlan prókátori tisztemet gyakorolni. Azt is tudjuk, hogy „fogadatlan prókátornak sz@r a fizetsége”, nos, tisztelt honfitársaim, ebből a fizetségből kell várat építenünk, ha tetszik, ha nem.
Mint korábban említést tettem, az OTP új ügyvédi gárdával felvértezve, „megrohamozta” a Szegedi Ítélőtáblát, „faltörő kosnak” használva egy 32 oldalas beadványt. Pikánsság van benne bőven, de a 31. oldalon olvasható mindre felteszi a koronát. Íme:
„Ha a tisztességtelen kikötés miatt a fogyasztót fenyegető hátrány csekély (súlytalan) és ezért eltúlzottnak nem nevezhető, úgy a törvényhozó által biztosított jogvédelem akár a jogalkotói célt lerontó hatásúvá válhat: a szerződés szabályszerű teljesítésében teszi ellenérdekeltté az adóst. Az ún. erkölcsi kockázat (moral hazard) kizárása feltételezi, hogy a Ptk. 209.§-nak alkalmazására csak kétségkívül a súlyosan tisztességtelen szerződési kikötés adjon alkalmat.”
Ha Sanyát csak halkan küldöm el melegebb éghajlatokra, akkor az OK, ha hangosabban, akkor az már nem Ok? Vagy miként kell ezt értelmezni?
Majd így folytatja:
„Az üzleti forgalom biztonsága ezt különösen azon jogügyletek esetében teszi szükségessé, amelyek-mint pénzügyi intézmények és az ügyfél adósok (fogyasztók) között-tömeges méretekben kerülnek megkötésre és ahol akár egyetlen adós számára a teljesítés alóli jogi kibúvó bírósági elismerése „dominóhatást” válthat ki és alakíthatja át az ügyfelek tízezreinek a fizetőkészségre vonatkozó álláspontját”
„Jelen ügyben a lefolytatott polgári peres eljárásban nem merült fel olyan körülmény, amely alátámasztotta volna, hogy a Békés Megyei Bíróság által semmisnek nyilvánított két szerződéses kikötés a bankkal szerződött adósokat az egyoldalúan túlzott, indokolatlan, illetve ésszerűtlen hátrány bekövetkezésével fenyegette”.
Azt hiszem, ehhez nem kell különösebb kommentár, mindenki saját felfogó képessége szerint ízlelgesse eme pofátlanság művészi szintre való emelését, „túlzott, indokolatlan, illetve ésszerűtlen hátrány”. Végül is nézőpont kérdése, ami ésszerűtlen hátrány az egyiknek, az ésszerű előny a másiknak.
Időközben voltam a Markó utcai Merkantil tárgyaláson, az is ígéretesnek mutatkozik, unatkozni nem fogunk.
Kásler Árpád
Forrás: Kattintson ide...