http://78.131.57.228/10-belfold/1355-ujabb-pert-vesztett-az-otp#sigProId18a8588c51
Közel hatszázezer forint árfolyam-különbözet jóváírását ajánlotta az OTP Lakáslízingnek a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A társaság erre pert indított, de elkésett. Ez az első jogerős döntés tehát, amely a PBT határozatát megerősítette, mint a lakáslízingnél elmondták: érdemi tárgyalás nélkül született. Még négy bírósági ügy van folyamatban.
Eddig a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) mellett működő békéltető testület hét ajánlását nem fogadták el a bankok, biztosítók – mondta el portálunknak Binder István szóvivő. Többen be is perelték a PBT-t. Megszületett az első jogerős határozat is. Ebben a bíróság az OTP Lakáslízinggel szemben a békéltetőknek adott igazat. Az OTP Lakáslízing vezérigazgatója, Virág Attila portálunknak elmondta: sajnálatosnak tartja az ügyfelükkel kialakult vitát, különösen azért, mert úgy véli, mindent tőlük elvárhatót megtettek az ügyben és az ügyfél érdekében. Álláspontjuk szerint a PBT döntése nem volt megalapozott. Tekintve, hogy a bíróság az ügyet érdemben nem tárgyalta, a pert el nem veszthettük, az OTP Lakáslízing ügyében hozott ajánlás megalapozottságára vonatkozóan következtetéseket levonni így nem célszerű – hangsúlyozta. (Persze ennek ellenkezőjéről sem győződhetünk meg, hiszen a kereset túl későn érkezett a bírósághoz.)
Mint egyébként Bindertől megtudtuk, még négy per van folyamatban, néhány ügyben pedig a PSZÁF indít majd közérdekű keresetet. Információink szerint a CIB és az AXA áll a célkeresztben. Mindkét ügy azonban meglehetősen régi. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem haladnak gyorsabban a perindítással, a szóvivő hangsúlyozta: érvelésüket minden oldalról körülbástyázzák, hogy biztosak legyenek a győzelemben.
Az OTP Lakáslízingnél – mint kiderült – erről a megalapozottságról nem bizonyosodhattunk meg. Az eset viszont jól mutatja azt is, hogy kerültek csapdába a devizahitelesek. Az egyik adós 18 millió forintos lízingszerződést kötött egy 28 millió forintos ingatlan megszerzésére. Négy évig rendben törlesztett. Ezután bajba került, de sikerült vevőt találnia a lakásra. 2011 szeptember elején jelezte, mindent szeretne kifizetni. Az összeg végül 30,2 millió forintra rúgott.
A vita a törlesztési árfolyam nagyságán tört ki. A lízingcég jelezte, hogy a szerződés lezárása csak fordulónapkor (ez október 5-én volt) lehetséges. Az ügyfél azonban (jogosan) tartott attól, hogy a svájci frank árfolyama időközben még tovább emelkedik. Az OTP hajlandó volt tárgyalni, de a kért fix árfolyam helyett határidős ügyletet ajánlott. Az elszámolás eszerint nem deviza-közép, hanem határidős devizaeladási árfolyamon történt volna. Így az azonnalinál magasabb, de fixált árfolyamon mehetett volna a törlesztés. A határozatból kiderül, hogy az adós nem értette meg a konstrukciót (ami azért cseppet sem meglepő). A PBT viszont úgy vélte, ezzel megindult egy tárgyalás, amit nem zárhatott volna le olyan kurtán-furcsán a lízingcég, ahogy tette. A békéltető így végül az árfolyamok akkori alakulását elemezve 572 ezer forint árfolyam-különbözet visszatérítéséről határozott.
Érdemes felidézni, hogy a Szegedi Ítélőtábla az OTP Bankkal szemben indított perben kimondta: ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél. A sokkal messzebb vezető ügyben a bank a Kúriához fordult felülvizsgálatért. Egy dologban azonban ez is közös a lízinges sztorival: ha az ügyfelek valóban pénzhez akarnak jutni, még külön pereskedniük kell.
Forrás: azenpenzem.hu
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
Menekülési út a devizacsapdából – Riport Dr. Léhmann Györggyel