Győr királyi várossá válásának 750. évfordulója tiszteletére 750 forint névértékű, színesfém emlékérmét ad ki csütörtöktől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - közölte az MNB az MTI-vel csütörtökön.

Mint írják, az emlékérme kivételesen magas, 40 ezer darabos példányszámban jelenik meg. A jegybank az emlékérmék figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő szerepét kihasználva, a megyeszékhely történelmi múltjára, a hagyomány- és értékőrzésre kívánja felhívni a figyelmet.  

A közlemény emlékeztet: az emlékérmék mindennapi fizetési forgalomban való használata kerülendő. A rajtuk szereplő névérték szimbolikus jelentőséggel bír, de ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését is szolgálja.  

Az emlékérme előoldalán központi motívumként Győr város történelmi múltjára utaló logó jelenik meg, alatta a Győr felirattal. A logó kakas motívuma a város egyik jelképét, a vaskakast, valamint annak legendáját idézi meg.  

A kommüniké emlékeztet, hogy a központi motívumot gyöngysor övezi, melyen kívül találhatóak az emlékérme kötelező elemei. Az emlékérme hátoldalán központi motívumként a Győr város 750. évfordulójára utaló jubileumi logó látható. Az előoldal kompozíciójához hasonlóan az éremképet belső gyöngysor tagolja. A gyöngysoron kívül köriratban az "V. István 750 éve adományozott irályi városi jogokat Győrnek" felirat olvasható.  

Lent, középen látható az emlékérmét tervező, győri kötődésű, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lebó Ferenc mesterjegye. A színesfém emlékérme 75 százalék réz, 4 százalék nikkel és 21 százalék cink ötvözetéből készült, súlya 9,4 gramm, átmérője 29,5 mm, széle recézett.  

A 750 éves Győr emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében csütörtöktől a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában.  

Győr Magyarország egyik legrégibb múltra visszatekintő városa, Nyugat-Magyarország egyik gazdasági, szellemi, kulturális és hitéleti, valamint sportközpontja, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. V. István 1271-ben Győrt a királyi városok sorába emelte, amivel Győr megkapta az Árpád-korban elérhető legmagasabb rendű jogot, a polgárság szabad bíróválasztási, vámmentességi, vásártartási és árumegállító jogot nyert - áll az összegzésben.

Forrás: MTI