http://78.131.57.228/10-belfold/15998-a-fekete-torpeharcsa-is-felkerult-az-unios-feketelistara#sigProId878f4b27bd
A napokban került fel a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) az Európai Unió egész területén veszélyes idegenhonos (invazív) fajok listájára.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetének július 25-i sajtóközleménye:
“Az országot sújtó szélsőséges időjárás kézzelfoghatóvá teszi mindenki számára a klímaváltozás hatásait. A vizeink hamar felmelegednek és az átlagosnál magasabb hőmérsékleten is maradnak, a télen elmarad a tartós hideg és fagy. Ez többek között kedvez az olyan fajoknak, melyeknek a Kárpát-medence nem a természetes élőhelye, nem itt fejlődtek ki. Ezek az idegenhonos özönfajok, az ún. inváziós fajok jobb életfeltételeket találhatnak az országban, mivel nincsenek hazai ellenségeik, amik meggátolnák a terjedésüket. Például az inváziós úszó vízinövények nagy tömege árnyékolja a vizeinket, amelynek következtében romlik annak minősége, csökken az oxigéntartalma. Szélsőségesen nagy mennyiségben akár fajkipusztulásokat is okozhatnak, vagy gondot jelenthetnek egy esetleges árvízi védekezés során is.
Számos ember otthonának díszítő eleme az akvárium, vagy kertjének büszkesége a kerti tó. Sokak kedvelt időtöltése ezeknek a „mini-ökoszisztémáknak” a csinosítgatása, nevelgetése, új halak, rákok vagy növényfajok beszerzése, hogy még szebbé varázsolja a környezetünket. Ezek a fajok legtöbb esetben meleg égövi területekről kerültek az országba, többségük nem tud áttelelni, ugyanakkor télen menedékre lelhetnek a meleg termálvizes kifolyóknál vagy az egyre melegebb átlaghőmérsékletű vizeinkben.
Bár az egyeseknek csábító lehet, hogy a természetben szaporítsák a trópusi fajokat, de jogszabályba ütközhet, mivel komoly ökológiai kárt okozhatnak. Sosem szabad a természetbe engedni a megunt háziállatainkat, sem növényeinket kiültetni! Kiemelten fontos, hogy a kerti tavaink is szökésbiztosan legyenek kialakítva, hogy kedvenceink ne juthassanak ki a természetes élőhelyekre. A klímaváltozás segíti ezeknek az ökológiailag veszélyes fajoknak a terjedését, hisz a vizeink egyre melegebbek lesznek, és nincs már olyan hideg tél, ami meggátolná a terjedésüket.
Ezeknek a – vízi és szárazföldi – fajoknak az egyre gyorsuló térhódítása kihívás elé állítja a hazai természetvédelmi szakembereket, akik az őshonos természetes élőhelyek megóvásán dolgoznak. Mindemellett nem tudhatjuk, hogy a klímaváltozás hatására milyen idegenhonos fajokról derül még ki, hogy veszélyes az élőhelyekre nézve.
Ilyen gondokat okozó fajok a kertekbe díszítő értékük miatt telepített alkörmös (Phytolacca americana), az illatos császárfa (Paulownia tomentosa), de egyre több helyen kerül kiültetésre az agresszív terjedésükről híres bambuszfélék is, melyek kiültetését a kertészek is gyökércsapdába tanácsolják. Ezeken felül egyre többször hallunk a Kiskunságon kaktusz fajok kivadulásról vagy Magyarországon engedély nélkül már nem tartható veszélyes fajnak minősülő aligátorteknős (Chelydra serpentina) előkerüléséről is, mely egy nagyobb egyede nemrég került elő a Balatonból, de a győri csatornarendszerben is találtak már.
A vízi inváziós fajok többsége, míg csak az akváriumban vagy a gondozott kerti tavakban élnek, mérsékelten jelentenek ökológiai kockázatot, de mindenképp figyelni kell arra, hogy megunt kedvenceinket, vagy elszaporodott növényeinket ne juttassuk ki az értékes természetes élőhelyeinkre!
Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy vannak bizonyos fajok, melyek az Európai Unió egész területén veszélyes idegenhonos fajnak tekinthetők, melyeknek szaporítása, adásvétele jogszabályba ütközik. Ezen fajok listáját folyamatosan bővítik, legutoljára épp 2022. július 12.-én, mikor is felkerült rá többek között a gyorsan szaporodó úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes), az állatkereskedések közkedvelt karmos békája (Xenopus laevis), de a régóta komoly gondokat okozó fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) is.
Az inváziós fajokról, visszaszorításuk fontosságáról és módjáról bővebb információk találhatók az invaziosfajok.hu honlapon.” – olvasható a közleményben.
Forrás: GYMSMKH Kormánymegbízotti Kabinet / Magyar Állatvédelem