http://78.131.57.228/10-belfold/3103-akik-diszkontaron-veszik-meg-a-banki-koveteleseket#sigProIdef2b80e9c6
Varga István a Lánchíd Rádió Szaldó című műsorában olyan külföldi ingatlanközvetítő társaságokról beszélt, akik a teljes vételár 20-30%-áért juthatnak hozzá banki követelések következményeként a magyarországi bankok követeléseihez, majd később az adósok ingatlanaihoz.
Varga István azt szorgalmazza, hogy mindenféle látszatmegoldás helyett a kormány hozzon létre olyan társaságot, amely a deviza alapon kihitelezett adósoknak segítségnyújtásképpen megvásárolná a banki követeléseket. Kihangsúlyozandó, hogy a követeléseket, nem pedig az ingatlanokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel az állam ezen a megoldáson még csak el sem gondolkodik, így a külföldi ingatlanközvetítők nagytételben, diszkontáron vásárolják fel ezeket a követeléseket. A gazdasági szakértő meglátása szerint amennyiben az állam létrehozná ezt a társaságot, megvásárolva a bankoktól a követeléseket, az adósok szociális helyzetét figyelembe véve lehetősége volna az adósok számára megfelelő törlesztési konstrukció kidolgozására.
Felmerül a kérdés: nem ez volna a bankok dolga is? Hiszen a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi fejezete tisztán, világosan és érthetően megfogalmazza azt: ha és amennyiben a jogosult nem fogadja el a kötelezett felajánlását a teljesítésre, abban az esetben szerződésszegést követ el. Mégpedig jogosulti szerződésszegést – tehát abban a pillanatban, amikor megtagadja a bank az adóstól az adós számára megfelelő mértékű, és vállalható törlesztés lehetőségét, azonnal maga a bank szegi meg a saját szerződését, ergo: nem nyílhat meg a végrehajtási joga, tekintettel arra, hogy mivel ő szegett szerződést, így a szerződést nem ő, hanem az adós mondhatja fel. Felmondás nélkül pedig nem indul végrehajtási eljárás.
Bonyolultnak tűnik, de nem az. Lássuk.
Az adós jelzi a banknak, hogy fizetési nehézségei adódtak, de fizetési hajlandósága megvan, ezért ennyi és ennyi összeget tud fizetni a bankjának. A bank vagy válaszra sem méltatja, vagy azonnal felmondja a szerződését, és megkezdi a végrehajtási eljárását. Miközben egy jogszabályoknak mindenben megfelelő eljárásban az adós megkeresését a panaszkezelésre vonatkozó szabályok szerint fogadnia, iktatnia és intéznie volna szükséges – ez nem történik meg. Abban az esetben, ha nem hajlandó elfogadni az adós ajánlatát a csökkentett részlet összegére vonatkozóan, fel kellene ajánlania egy általa még elfogadható összeget. Ha az adós ezt teljesíteni nem tudja, abban az esetben a két ajánlott összegnek az értékét szükséges volna közelíteni egymáshoz. Az alku vége pedig a megállapodás, és nincs felmondás, végrehajtás, és az emberek nyomorba döntése.
Na, de Magyarországon nem ez történik, hanem pontosan az ellenkezője – hiszen, ha kocka, akkor gurítjuk, ha pedig gömb, akkor cipeljük.
Ez a javaslat engem arra emlékeztet (saját nyelvezetemben megfogalmazva): ha már a bankok nem hajlandóak betartani a tevékenységüket előíró jogszabályokat, akkor hatalmas költségen állítsunk fel egy állami apparátust (az adósok és az adófizetők pénzén), akik aztán megvásárolják diszkontáron a követeléseket a tulajdonképpen szerződésszegő bankoktól (az adósok és az adófizetők pénzén). Mikor ezzel megvagyunk, kezdjünk el alkudozni az adósokkal, hogy végül a követelést mégiscsak érvényesíteni lehessen, azaz: dolgozzon a kormányhivatal a bankok helyett (az adósok és az adófizetők pénzén).
Tulajdonképpen jogos, hogy a kormány hozza helyre azt a saját mulasztását, hogy nem kényszeríti rá a bankokat arra, hogy a kormány által megalkotott törvényeknek mindenben maradéktalanul megfelelve járjanak el.
Nem volna hát az a legegyszerűbb megoldás, ha köteleznék a bankokat arra, hogy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelve, fogadják már el ugyan az adós által tett felajánlást a törlesztésre, abban az esetben, ha az adós kielégítően igazolta az élethelyzetének megváltozását, és jövedelme csökkenését?
Miért is szükséges újabb milliárdokat költeni azért, mert a bankokra nem vonatkoznak a magyar jogszabályok?
Forrás: fovarosi-hirhatar.hu
Az adás itt hallgatható meg: Kattintson ide...
A Varga Istvánnal készült riportunk itt tekinthető meg: Kattintson ide...