A bírósági ügyek technikai felgyorsítására, a leterheltség szétporlasztására rövid időn belül jogszabály születhet, ám a devizahiteles perek ítélkezési gyakorlatának egységesítéséhez még hosszú időnek kell eltelnie – derült ki Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján. A cél most nem az, hogy a törvényhozás visszamenőleges hatállyal beleavatkozzon a szerződésekbe – mondta a miniszter.

A Bankszövetség javaslatairól tárgyaltak a jogalkalmazásban érintett felekkel – mondta el a devizahitelezéssel kapcsolatos bírósági ügyekkel kapcsolatos kérdésekről tartott egyeztetést követő sajtótájékoztatón Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) első embere. Az egyeztetésen a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az alapjogi biztos a Magyar Nemzeti Bank és a közjegyzői kamara képviselői vettek részt.

A Bankszövetség javaslatai jogi szempontból fontos pontjai közül a jogszabály által kötelezővé tett árfolyamgát volt az egyik javaslat – ezt azóta a Parlament lényegében már rendezte az árfolyamgát kiszélesítésével. További banki javaslat volt a 90 napon túli nem teljesítő adósok helyzetének rendezése, illetve tartozásuk esetéleges elengedése. A bankok javaslatot tettek az árfolyamrés jogszabályban történő rendezésére is.

A bankok javasolták azt is, hogy a bíróságok a jövőben ne csak a szerződések érvénytelenségét mondja ki, hanem az elszámolás módját is határozzák meg.

A miniszter szerint jelezte: voltak szervezetek, akik már hamarabb elküldték javaslataikat a felvetésekről. A beérkezett javaslatok és vélemények egy része jogszabály-változásokat javasol. Ezek a jövőre nézve javasolnak megoldásokat a devizahiteles perek problémájára. Az OBH jelzése szerint a fővárosban a perek 56 százaléka kapcsolódik a devizahitelekhez, ráadásul ezeknek a pereknek robbanásszerű növekedése várható. Külön gondot jelent, hogy a perek döntő része Budapestre koncentrálódik. Az OBH ezeknél a pereknél – összhangban az egyéb fogyasztóvédelmi ügyekkel – azt javasolta, hogy a jövőben ne az alperes, hanem a felperes székhelye alapján illetékes bíróság ítélkezzen. Az OBH azt is javasolta, hogy a jövőben ezen perek előtt legyen egy kötelező közvetítői eljárás a bankok és az adósok között.

A miniszter szerint a közjegyzői és a jogi kamara alapvetően a végrehajtásra vonatkozóan adtak javaslatokat a KIM-nek, ezek átvizsgálása és jogszabályi formába ültetése időigényes feladat, a miniszter erre két hét türelmet kért.

A javaslatok másik része a jelen helyzet megoldására vonatkozik. Itt szinte mindenki azt gondolja, hogy a Kúriának egységesítenie kellene az ítélkezési gyakorlatot. A Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy a Kúriával szorosan együttműködve igyekeznek egységesíteni az ítélkezési gyakorlatot – bár nehézséget okoz, hogy a perek természetesen egyediek. Ugyanakkor kirajzolódnak olyan pontok, amelyek egységessége azért felvethető. Az egyik a szerződéses konstrukciók esetleges érvénytelensége, illetve az, hogy vannak-e olyan jogcímek, amelyek alapján ezek a szerződések érvénytelenek és ha igen, milyen konzekvenciákat kell levonnia a bíróságoknak. A szerződések tartalma ugyan különböző, ám az egyoldalú kamatváltozás lehetősége, illetve az, hogy ki viselje a kamatváltozás terhét szintén egységesíthető lehet. A másik az árfolyamrés szabályozása – a Bankszövetség szerint azért kellene jogszabályban rendelkezni erről, mert jelenleg sem jogszabály, sem a szerződések nem rendezik egyértelműen ezt a tételt. Kérdés, hogy ezen, az árfolyamrésre vonatkozó szabályozási hiányosság miatt ezek a szerződések semmisek-e. A Kúria nyári ítélete szerint e pont miatt a szerződés ugyan semmis, de a bíróság érvényességébe visszahelyezte, ám a miniszter szerint más bíróságokon olyan ítéletek is születtek, ahol a teljes szerződés semmisségét mondták ki, máshol pedig elutasították a semmisség kimondására vonatkozó keresetet.

Navracsics Tibor szerint a javaslatok közül csak az ügyrendi kérdéseket – a peráthelyezések kérdéseiben – tudják gyorsan megoldani, az ítélkezési gyakorlat egységesítéséről és az egyéb javaslatokról a minisztériumnak ki kell alakítania az álláspontját. A miniszter a jövő héten találkozik majd Darák Péterrel, a Kúria elnökével és megvitatják, milyen lépéseket lehet tenni a kérdésben.

Az NGM-nek a kérdés gazdasági megoldását kell meghatározni, a KIM e mögé a jogi megoldás kidolgozásáért felelős – mondta Navracsics Tibor. A miniszter szerint még ebben a ciklusban meg kell alkotni a szükséges jogszabályokat, arra ugyanakkor nincs joga, hogy a bíróságoknak határidőt szabjon a jogegységi döntésre. Az OBH elnöke kérhet soronkívüliséget a perek kérdésében, a miniszternek és a kormánynak ilyen jogköre nincs – mondta a miniszter.

A KIM a nyáron már hat javaslatot előterjesztett a minisztérium felé, ezek egyike a tömeges érdeksérelemre hivatkozva szerződések visszamenőleges módosítása lehet, ám Navracsics hangsúlyozta: egyelőre erre nem készülnek – a cél most az, hogy ezt a durva megoldást elkerüljék és egyéb megoldásokkal éljenek.

Forrás: napigazdasag.hu