Az OTP Bank javára döntött a bíróság a közelmúltban három, devizahiteles ügyfelek által indított perben, amelyben a szerződés érvénytelenítését kérték a hitelfelvevők. Az ítéletek nem jogerősek - közölte a bank szerdán az MTI-vel.

A bank tájékoztatása szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú ítéletében jogszerűnek találta az árfolyamrést, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő oklistát és a törlesztőrészletek kiszámítását is az OTP lakáshitel szerződésében. A bank közleményében hozzáteszi: a döntés azért is érdekes, mert a közelmúltban több bíróság, sőt az árfolyamrés kapcsán a Kúria egyik tanácsa is kifogásolt egy-egy szerződést a fenti okok miatt.

Az egyik pert egy devizahiteles házaspár indította, azt kérve a bíróságtól, hogy mondja ki a szerződés érvénytelenségét, ám a PKKB elutasította keresetüket. A bíróság álláspontja szerint az árfolyamrést nem kell feltüntetni, az nem minősül költségnek. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő oklista részletes, és kielégítően szabályozza a szerződésmódosítást. A szerződésben a törlesztőrészletek árfolyamára vonatkozó feltételek egyértelműen megállapíthatóak, és a törlesztőrészletek kiszámítási módját érintő szabályozás is megfelel az előírásoknak.

Egy másik szerződést a Budapest Környéki Törvényszék vizsgált Léhmann György siófoki ügyvéd beadványa alapján. A törvényszék álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítás joga önmagában nem lehet tisztességtelen, a szerződés így nem érvénytelen. A szerződésbe foglalt oklista megfelelt a jogszabályoknak. Az egyoldalú szerződésmódosításnak alapos okai vannak, amelyek nem tartoznak a bank rendes üzleti kockázati körébe. Emellett a banki üzletszabályzat biztosítja a felperesek számára a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásának jogát is.

A bíróság megállapította, hogy a hitelfelvevőket megfelelően tájékoztatta a pénzintézet, a hitelfelvevők közjegyző előtt nyilatkoztak, hogy a szerződés mindenben megfelel akaratuknak, a szerződést a közjegyző felolvasta, tartalmát elmagyarázta, elolvasásra rendelkezésre bocsátotta. A bíróság megállapította azt is, hogy a felperes ügyfelek teljesítési kötelezettségüknek nem tettek eleget, így a bank jogszerűen mondta fel a szerződést.

Szintén megalapozatlannak ítélte a Fővárosi Törvényszék, így elutasította Léhmann György egy másik keresetét, amelyben ugyancsak az egyoldalú szerződésmódosítás miatt kérte a szerződés érvénytelenségének kimondását. A felek szerződése a törvényszék álláspontja szerint megfelelt a szerződéskötéskor hatályos jogszabályoknak, a szerződésmódosítás nem tisztességtelen, ezért a szerződés érvényes. A szerződés egyértelműen, érthetően és tételesen tartalmazza azon ok-okozati feltételeket, amelyekre hivatkozással a bank egyoldalúan módosíthatja a szerződést.

Egy további részkérdésben sem osztotta a siófoki ügyvéd kifogását a törvényszék, az üzletszabályzatot ugyanis az ügyfelek megismerték és azt a szerződés aláírásával magukra nézve kötelezőnek tekintették. A bíróság rögzíti: az üzletszabályzat így a szerződés részévé vált, azt nem kellett külön aláírni.

A bank közleménye szerint mindhárom ügy kapcsán az ügyvédi költségeket a felperes ügyfeleknek kell állniuk.

Jelenleg mintegy két és fél ezer, devizában nyújtott kölcsön-, illetve lízingszerződés van per alatt, 60 fejeződött be jogerősen, ebből hatot veszítettek el a bankok és lízingcégek, de felülvizsgálatra ezekben az ügyekben is a Kúriához fordulnak - hangzott el egy november eleji lízingkonferencián.

A Kúria november 25-én jelentette be, hogy jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről. Az indítvány hét elvi kérdést vet fel, a többi között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e? Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását.

Forrás: MTI