A jelentős feketegazdaság és a kevés vevő miatt kiszolgáltatott magyar élelmiszer-ipari cégeknek újabb nehézséget jelent az uniós élelmiszerekre bevezetett orosz embargó, ami miatt az építőiparhoz hasonló lánctartozások is kialakulhatnak a szektorban - figyelmeztet az Atradius Hitelbiztosító csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Hosszú távon az is problémát jelenthet az Atradius szerint, hogy a korábbi orosz vevők új, elsősorban dél-amerikai beszállítók után néznek, így a magyar cégek akár teljes piacvesztéssel is szembesülhetnek. A hitelbiztosító rámutat: a hazai mezőgazdasági exportőrök jelenleg napi 70 millió forint feletti veszteséget kénytelenek elkönyvelni az orosz korlátozások miatt.

A közlemény emlékeztet, hogy válaszul az EU és az USA kereskedelmi korlátozásaira, Oroszország idén augusztus 7-én embargót vezetett be az EU-ból és az Egyesült Államokból származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek egy részére.

Az Atradius becslése szerint a 2013-as adatokat figyelembe véve akár 78-80 millió euró (24,5-25,2 milliárd forint) exportbevétel-kiesést is elszenvedhetnek a magyar cégek az orosz intézkedések miatt az idén, de rosszabb esetben a teljes Oroszországba irányuló mintegy 60-62 milliárd forintos magyar élelmiszer-, ital-, dohánytermékek exportértékének 50 százalékát is elérheti a veszteség. Ezzel szemben a tervezett uniós kártalanítási alap 400 millió eurót tenne ki a teljes közösségre vetítve, így a magyar élelmiszeripari vállalkozók nem bízhatnak teljes kompenzációban. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a megmaradó felesleges készletek még lejjebb nyomják a hazai árakat, így a cégek forgalmának visszaesése még nagyobb méretű lehet - írták.

Mivel az Atradius fizetési szokások barométerének adatai szerint a vállalatközi fizetési késedelmek elsődleges oka a rendelkezésre álló források szűkössége - Magyarországon 2014-ben 60,7 százalékban a belföldi ügyfelek és 33,3 százalékban a külföldi ügyfelek esetében -, így a bevételek csökkenésével könnyen romolhat a fizetési fegyelem, amely az építőiparban tapasztalt lánctartozásokhoz vezethet.

Fontos tudni, hogy bár a magyar-orosz áruforgalomban az agrár- és élelmiszer-ipari termékek részesedése kisebb az iparcikkekénél, az elmúlt években mégis ez a szegmens produkálta az egyik legdinamikusabb mértékű növekedést: 2011 és 2012 között az Oroszországba élelmiszert exportáló magyar cégek száma megháromszorozódott, az export értéke pedig 20 százalékkal növekedett 2013-ban, ez azonban megtörni látszik.

A közlemény idézi Vanek Balázst, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatóját, aki szerint az embargó miatt a meglévő vevők új beszállítókat kereshetnek, akik tartósan megvethetik a lábukat a magyar cégek korábbi piacán, amit nem biztos, hogy könnyen vissza lehet szerezni. A hitelbiztosító információi szerint a latin-amerikai cégek igen aktívvá váltak az orosz piacon: augusztusban az orosz egészségügyi hatóságok 87 brazil húsüzem termékeire adták meg a szükséges engedélyeket, illetve ezentúl 2 brazil tejüzem is szállíthat az oroszoknak.

Az Atradius országigazgatója szerint a kialakult helyzetben a magyar cégek várhatóan új piacokat és vevőket keresnek, ami azzal jár, hogy a bizonytalanság ellenére rákényszerülnek a kockázatosabbnak megítélt vevőkkel való üzletelésre is. Azonban mind az új, mind a meglévő ügyfeleik esetében létfontosságú lehet, hogy ismerjék partnereik fizetési szokásait, gazdasági és pénzügyi helyzetét, illetve hatékony követeléskezelési eszközöket alkalmazzanak.

Forrás: MTI