Az Európai Űrügynökség munkatársai egy olyan oxigénerőművön dolgoznak, amely kulcsfontosságú lehet egy állandó holdbázis működése során.

Az Apollo-küldetések keretében a Holdról a Földre visszahozott mintákból a kutatók egy ideje már tudják, hogy a holdi talaj, a regolit 40–45 tömegszázalékban tartalmaz oxigént. Ezzel az élet szempontjából létfontosságú elem a leggyakoribb elem a holdi felszínen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyszerű kivonni belőle az anyagot, ami pedig rendkívül hasznos lenne az eljövendő űrküldetések során, hiszen az így kapott oxigén egyaránt szolgálhatna légzésre, és rakéta-hajtóanyagként is, amelyeket így helyi forrásból lehetne beszerezni.

Ez ráadásul nemcsak a holdi küldetések során lenne nagyon kedvező, de a távolabbra irányuló űrutazásokhoz is, hiszen csak azt kellene megoldani, hogy a Holdra eljusson egy-egy jármű, majd ott feltankolva indulhatna útjára, megkímélve ezzel a tervezőket annak gondjától, hogyan juttassák ki a Föld vonzáskörzetéből azt a rengeteg hajtóanyagot, ami egy-egy mélyűri küldetéshez szükséges lehet. A holdi „töltőállomások” ráadásul a műholdakat is kiszolgálhatnák. A szakértők vonatkozó számításai szerint ugyanis sokkal hatékonyabb és olcsóbb lenne a Holdról szállított oxigénnel ellátni a műholdakat, mint a Földről indítani az utánpótlást biztosító küldetéseket.

Mindehhez azonban meg kell oldani a molekulákba kötött oxigén kinyerését a regolitból, ami komoly energiákat igényel. Az ESA kutatói úgynevezett sóolvadékos elektrolízissel oldották meg a problémát. Először kalcium-klorid forró sóolvadékába keverték a holdi minták alapján készített port, majd elektromos feszültséget közöltek a keverékkel. A fellépő reakciók nyomán az oxigén az egyik elektródához (az anódhoz) vándorolt, ahol azt sikerült begyűjteni.

A kutatók a módszerrel 50 óra alatt az oxigén 96 százalékát vonták ki a szimulált holdi regolitból, de már az első 15 órában eljutottak a 75 százalékos szintre. A folyamat során ráadásul olyan fémötvözetek maradnak hátra, amelyek a szakértők szerint szintén hasznosíthatók lehetnek.

A módszerről és az ígéretes eredményekről először tavaly lehetett hallani, azóta pedig elkészült az oxigénerőmű első prototípusa is, amely egyelőre egyszerűen egy csövön kiengedi a kitermelt oxigént. Máris tervben van azonban a rendszer továbbfejlesztése, amely már tárolni, majd hasznosítani is lekezdi a gázt. Ami a hasznos melléktermékként kapott ötvözetek illeti, ezeket a fejlesztők szerint például 3D nyomtatókban lehetne alapanyagként használni az eljövendő holdbázisokon. A kutatás végső célja egyébként egy, a Holdon működő erőmű-prototípus létrehozása lenne.

Forrás: ipon.hu / discovermagazine.com / sciencedirect.com