Ez a legizgalmasabb kérdés, amelyet az emberiség valaha is feltett magának. Isaac Asimov sci-fi író szerint, mind az igen, mind a nem válasz felkavaró lenne. Jelenleg nincs bizonyosság egyikre sem, de a földön kívüli életformák kutatása nagy aktivitással folyik azután, hogy az utóbbi években csillagok körül keringő planéták százait fedezték fel.

Feltételezni lehet, hogy százmillió számra léteznek a mi galaxisunkban olyan planéták, amelyek lakottak, Ezzel a kérdéssel foglalkozik Paul Davies világhírű fizikus, kozmológus, aki az “ árnyék bioszféra” elméletét vallja, vagyis azt, hogy létezhetnek a Földön olyan mikroszkopikus életek, amelyeknek biokémiai mechanizmusai különböznek az ismertektől és ettől független eredetük van. Ha ez bizonyítást nyerne, megnőne annak lehetősége, hogy az élet, megfelelő körülmények között, könnyen keletkezhet a Földön kívül is.

Davies a Seti-nél / Search for Extraterrestrial Intelligence/ vezetője annak a csoportnak, amely a földönkívüliekkel való esetleges találkozás utáni feladatokat irányítaná. A Seti már a hatvanas évektől próbál eredménytelenül más fejlett civilizációktól érkező rádiókommunikációkat elfogni.

Ez a sikertelenség késztette legutóbbi könyvének, a “Különös hallgatás”- nak (The Eerie Silence) a megírására.

A könyv vitatja a híres Drake-egyenletet, amellyel, állítólag, számszerűen fel lehet becsülni, hány fejlett civilizáció létezik a galaxisban. Davies szerint ennek nincs semmiféle tudományos alapja, mivel nem tudjuk, hogyan keletkezett az élet és egy valószínűséget csak akkor lehet kiszámítani, ha ismerjük a folyamatot, amelyet fel akarunk becsülni. Véleménye szerint lehet, hogy az élet kezdete olyan speciális körülmények találkozásából származott, amelyek csak egyetlen egyszer realizálódtak a megfigyelhető világegyetemben és az élet a Földön nem más, mint egy szerencsés véletlen. De az is elképzelhető, hogy a kozmosz törvényeiben van egy “ élettörvény”, amiért az élet könnyen keletkezik és terjed.

De ha van is ilyen törvény, eddig erre semmi jelet nem találtak. Ezzel együtt, azt mondani, hogy “a világegyetemben hemzseg az élet”, hit kérdése. „Könyvem felhívás arra, hogy találjunk bizonyítékot, például azzal, hogy lelünk egy második típusú életet itt a Földön. és ha megtaláljuk, tudni fogjuk,hogy az élet könnyen keletkezik, nem a szerencsének köszönhetően.” - mondta Davies.

A könyv egyik vezérfonala annak szükségessége, hogy hagyjunk fel az antropocentrizmussal, amikor arról gondolkodunk, hogy van-e élet a világegyetemben. Ezt a koncepciót a technológiára is alkalmazni kell. „Szórakoztatónak találom, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy másik civilizációval való valószínűtlen találkozás reményében a Voyager űrszondába tettünk egy gramofonlemezt, olyan tárgyat, amelyet egy mai fiatal sem tudna már használni” - magyarázta.

A könyv foglalkozik annak lehetőségével, hogy a Földön is vannak „idegen életek.” 2010-ben a kaliforniai Mono Lake mellett találtak olyan baktériumokat, amelyeknek a metabolizmusa az arzénra alapul. A kutatások ezekkel kapcsolatban ott tartanak,hogy tudományos körökben egyetértés van abban,hogy baktériumok élhetnek nagy mennyiségben arzénból, abban azonban nincs, hogy hova lesz az arzén, miután bekerül a baktériumba. A kutatók várják, hogy független csoportok erősítsék meg munkáik eredményeit.

Davies meg van győződve arról, hogy a jövőben az intelligencia legfejlettebb formái, valószínűleg, mesterségesek, vagy félmesterségesek lesznek. Véleménye, hogy a biológiai intelligencia csak egy rövid és átmeneti szakasz lesz az intelligencia fejlődésében. “ Már itt a Földön is komputerek és hálók végzik a bruttó intellektuális munka nagyobbik részét.” - érvelt.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e miről beszélgetni a földön kívüliekkel, ha mégis találkozunk, azt válaszolja, hogy ezt nehéz lenne megmondani, mivel minket a kíváncsiság vezérel és lehet, hogy az E.T-kben nincs meg ez a tulajdonság és nem akarnak kommunikálni velünk. Abban az esetben, ha létrejönne egy ilyen találkozás, a Seti feladata lenne ellenőrizni a dolgot és informálni az illetékeseket. Ezt azonban a gyakorlatban nehéz lenne megvalósítani abban a médianyüzsgésben, amelyet az esemény kiváltana.

Nézete szerint az emberek nagy érdeklődése e téma iránt azért van, mert próbálják megérteni, milyen módon lettünk a világegyetem részei.

Davies nem osztozik Stephen Hawkingnek a földön kívüliektől való félelmében, mert úgy véli: ha meg akarták volna szállni a Földet, nem vártak volna vele négy és fél milliárd évig.

Forrás: Aiolus News/Energiacentrum.com