http://78.131.57.228/13-iq100/1385-a-tudomanyos-ismeretek-erositik-a-klima-szkepticizmust#sigProIdef429a4b14
"Minél több tudományos ismerettel rendelkezik valaki, annál kevésbé aggódik a klímaváltozás miatt … „Ne a megalapozott tudományos tételekre fektessük a hangsúlyt,” mondja egy pszichiáter… Az amerikai kormány által támogatott tanulmány szerint minél magasabb szintű tudományos és matematikai tudással rendelkezik valaki, annál szkeptikusabban fogadja a klímaváltozás „veszélyeit” megfogalmazó nézeteket. A kutatás eredménye annál is inkább figyelemreméltó, mert nem ezzel a szándékkal indult: a kutatók és pszichiáterek inkább azt akarták demonstrálni, hogy a „tudományos konszenzus” (abban a tekintetben, hogy a széndioxid kibocsátás globális felmelegedést okoz és rendkívül veszélyes) egy eldöntött tény és a legfontosabb feladat jelenleg az lenne, hogy megtalálják a módját annak, hogy a szavazók is elhiggyék, a széndioxid kibocsátás jelentős csökkentése azonnali és sürgős feladat." - írja a Register (Az eredeti cikk itt olvasható: Kattintson ide... )
Az elit üzenetének lényege ez alkalommal nehezen félreérthető: Nem kell oktatás.
Az informatikára specializálódott Register cikkéből azt tudtuk meg, hogy a tudományos ismeretek erősítik a globális felmelegedéssel kapcsolatos szkepticizmust és úgy tűnik az eredmény a tanulmány szervezőit döbbentette meg leginkább.
Mivel a globális felmelegedés elmélete (jelenleg tálalt formájában) egy nagy csalás, az eredménynek nem kellett volna meglepetésként érni a kutatókat. A helyzet iróniája, hogy a jelek szerint a résztvevők igaz hívői az ember által generált globális felmelegedés elméletnek. Biztosak voltak benne, hogy ha az emberek több ismerettel rendelkeznének, megértenék a klímaváltozás „igazságát”.
A projekt fordítva sült el. Az emberek nyilván érezték az elit által támogatott üzenet hamisságát. Ezeknek az üzeneteknek ugyanis legfőbb célja: rávenni a középosztályt, hogy átadja a hatalmat a világkormány létrehozásán ügyködő elitnek.
További szemelvények a cikkből:
Az Amerikai Tudományos Alapítvány finanszírozásával készült, nemrégiben publikált tanulmány a résztvevők tudományos és matematikai tudása alapján próbálta megállapítani az egyének viszonyulását a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakhoz. A professzorok elképedve tapasztalták, hogy minél magasabb tudományos és matematikai ismerettel rendelkezik valaki, annál inkább szkeptikus a témával kapcsolatban, nem pedig fordítva.
A professzorok szerint ez nem azért van, mert egy széndioxid kibocsátás által előidézett katasztrófa veszélye tudományosan gyanús feltételezés. Ők úgy gondolják, hogy az „egyenlőségre törekvő kommunitaristák” (körülbelüli jelentése „baloldali”) mindig komolyan aggódnak a klímaváltozás miatt és ez irányú aggodalmuk kissé erősödik tudományos ismereteik bővülésével. Sajnos azonban, a „hierarchikus individualisták” (körülbelüli jelentése „jobboldali”) csak akkor aggódnak emiatt, amikor ismereteik igencsak hiányosak, de amint tudományos vagy matematikai illetve műszaki ismeretekre tesznek szert, erősen szkeptikussá válnak a témával kapcsolatban.
Mivel a tudományos és/vagy műszaki ismeretek elterjedtebbek a „hierarchikus individualisták” körében az „egyenlőségre törekvő kommunitaristákhoz” képest, a kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a tudományos vagy matematikai ismeretek bővülésével egyenes arányban erősödik a klímaváltozással szembeni szkepticizmus (a vizsgált csoportban). Mivel a professzorok azzal a feltételezéssel láttak a felméréshez, hogy a szkepticizmus helytelen, következésképpen arra a következtetésre jutottak, hogy nem jó ötlet több tudományos ismeretet, tényt vagy adatot biztosítani az emberek számára, mivel ezek helytelen (szkeptikus) döntéseket eredményeznek náluk.
„Az ilyen fajta gondolkodás igen negatív hatással lehet a kollektív döntésekre… nagyon káros a kollektív jólétre nézve, amikor egyének ilyen közös nézeteket alkotnak. Véleményünk szerint a tudományos kommunikáció egyik célja ennek a tragédiának az elhárítása. … Egy olyan fajta kommunikációs stratégia, amely kizárólag a megalapozott tudományos információkra koncentrál, úgy gondoljuk, nem fogja ezt a célt elérni. Akármennyire is érdemesnek tűnne, a tudományos információk egyértelműségének javítása nem vetne véget a nyilvános konfliktusnak…” írják a kutatók.
Ennek következtében az egybegyűlt professzorok úgy gondolják, hogy az amerikai kormánynak olyan kommunikációs stratégiára van szüksége a klímaváltozással kapcsolatban, ami nem a tudományosan megalapozott információkra fekteti a hangsúlyt.
Az eredményekből nem az következik, hogy semmit sem lehet tenni. … A hatékony stratégiák közé tartozik a kulturálisan változatos kommunikátorok alkalmazása, akiknek a különböző közösségekhez fűződő jó kapcsolata erősíti az illető hitelességét. Hatékonyak lehetnek még a különböző információformáló technikák, amelyek az egyes csoportok számára szimpatikus irányelvi megoldásokra fektetik a hangsúlyt. Az ilyen technikák tökéletesítése a tudományos kommunikáció új tudományágának segítségével különösen fontos, közhasznú feladat.
Ez nagyon tipikus hozzáállás az elit üzeneteket magukévá tevők körében. A cél nem a felvilágosítás, hanem az elfogadtatás és az engedelmességre nevelés.
A fenti cikkrészletből láthatjuk, hogy azok, akik eddig a klímaváltozás elfogadása érdekében az oktatás fontosságát hirdették, gondolkodás nélkül hajlandóak felhagyni ezzel a megközelítéssel, ha úgy látják, hogy a tudás számukra nem kívánatos eredményt produkál.
Természetesen a fenti megközelítés is csak újabb zsákutca lesz, ugyanis rengeteg egymásnak ellentmondó információ áll rendelkezésre arról, hogy a föld melegszik-e vagy sem. Egyértelmű, hogy matematikai ismeretek birtokában a bizonyítékok hiánya még inkább szembetűnő.
A tanulmány készítői (akik nyilván nagyon is határozott céllal láttak a kutatáshoz) most az agykontroll újabb formáit javasolják megoldásként. Nem számolnak azonban az Internet által számukra állított akadállyal.
Az Internet forradalom megváltoztatta az emberek megközelítési módszereit és a hatalmi elit félelemkeltő kampányai (legalábbis egyelőre) kevésbé hatékonyak.
Legyen az a globális felmelegedés, a terrorizmus elleni harc vagy akár a központi bankrendszer, a félrevezető kampányok nem működnek olyan jól a XXI. században, mint mondjuk a múltszázadban.
Az oktatás vagy annak hiánya nem lesz képes megváltoztatni ezt a tényt. (Időkjelei: Erre csak az Internet lekapcsolása, korlátozása vagy cenzúrája lenne képes, ezért is vetnek be minden eszközt az Internet szabadsága ellen.)
Forrás: idokjelei.hu
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
Miért nem oktatnak az iskolák? Kattintson ide...