A növekvő válságok küszöbén a tudományba való befektetésekre szólított fel az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) öt évente kiadott jelentésében a tudomány és a tudománypolitika helyzetéről.

2014 és 2018 között 19 százalékkal nőttek a tudományra való ráfordítások világszerte és 13,7 százalékkal emelkedett a tudósok száma. Ezt a tendenciát tovább erősítette a koronavírus-járvány - olvasható a szervezet honlapján közzétett Versenyfutás az idővel az okosabb fejlesztésért című jelentésben.  

A számok azonban jelentős egyenlőtlenségeket takarnak: csupán két ország, az Egyesült Államok és Kína az, ahol a növekedés jelentős volt, ezek tették ki a növekedés 63 százalékát. Az országok 80 százaléka messze elmaradva, csupán a GDP kevesebb mint egy százalékát fordítja tudományos kutatásokra.  

A mesterséges intelligencia és a robotika kutatása különösen dinamikusan fejlődött a jelentés szerint, ezen két tudományágról mintegy 150 ezer tudományos cikk, közlemény jelent meg 2019-ben.  

A mesterséges intelligencia és a robotika kutatása az alacsonyabb közepes jövedelmű országokban erősödött, ezen országok a 2019. évi tudományos publikációk 25,3 százalékát adták szemben a 2015. évi 12,8 százalékkal. A elmúlt öt évben több mint 30 ország, köztük Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, India, Maurutius és Vietnam alkalmaz különleges stratégiát.  

A jövőbeni fejlődés szempontjából létfontosságú más kutatási területeken jelentősen kisebbek a beruházások. 2019-ben például a szénbefogás és -tárolás kutatásával csak 2500 cikk foglalkozott. A kutatások ráadásul visszaestek az e téren vezető tíz ország közül hatban - Kanadában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Norvégiában és az első helyen álló Egyesült Államokban is. A fenntartható energia szintén alulkutatott terület, a globális publikációk 2,5 százalékát tette ki 2019-ben.  

A világnak összpontosítani kell arra, hogy a tudományt felruházza a számára szükséges eszközökkel. "Nélkülözhetetlen a jobban felruházott tudomány. A tudománynak kevésbé egyenlőtlenné, együttműködőbbé és nyíltabbá kell válnia. Napjaink kihívásai, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az óceánok egészségének hanyatlása, a járványok mind globális problémák. Ezért kell mozgósítanunk a tudósokat és kutatókat szerte a világon" - emelte ki Audrey Azoulay, az UNESCO vezérigazgatója.  

Bár a nemzetközi tudományos együttműködés szélesedett az elmúlt öt évben, csak minden negyedik publikáció nyílt hozzáférésű - hívta fel a figyelmet a jelentés, hozzátéve, hogy ugyan a koronavírus-járvány elleni harc hatalmas közös fellépést idézett elő, sok akadály áll még a kutatások nyílt hozzáférése előtt a világ legtöbb részén.  

A jelentés készítői kiemelték a sokszínűség fontosságát a tudományban, emlékeztetve arra, hogy a kutatóknak csupán egyharmada nő világszerte. Miközben az élettani kutatások terén sikerült elérni az egyenlőséget, más fontos tudományterületen ez még igen messze van. A mesterségesintelligencia-kutatások terén a nők aránya csak 22 százalék.

Forrás: MTI