A leginkább kardinális kérdés az akkumulátorok és töltésük módja. Utóbbiak (is) gyorsan fejlődnek.

Többször foglalkoztunk már a közlekedés jövőjével. Jól bizonyítja, mennyire komolyan veszi a témát az Európai Unió, hogy közlekedési, energetikai és infokommunikációs fejlesztésekre 2020-ig mintegy 50 milliárd eurót különített el az államszervezet, illetve, hogy az évtized közepétől kötelezővé válik az új autókban az eCall szolgáltatás bevezetése. A gépjárművek okossá válása is folyamatban van, de a felhasználókat, a vezetőket talán leginkább az elektromos meghajtás érdekli.

Van azonban néhány komoly rákfenéje az ilyen kialakítással (is) bíró autóknak. Többek között a töltés jelent fejtörést: míg benzinkúttal szinte minden negyedik sarkon találkozunk, nem könnyű csatlakozást találni egy árammal (is) működő négykerekűhöz. Ennek fejlesztésén sokan dolgoznak, most az energetikai és automatizálási cégcsoport, az ABB fejlesztéseivel foglalkozunk röviden. A vállalat képviselője, Steven Dorresteijn jelen volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 59. Vándorgyűlésén, ahol ismertette az elektromos járművek (EV) töltő-infrastruktúrájának jelenlegi helyzetét és jövőbeli irányát.

Az elektromos autók növekvő száma globális szintű piaci szükségletet teremt olyan töltési megoldásokra, melyek kifinomult felügyeleti rendszerekkel és szoftveres megoldásokkal támogatják az elektromos hálózatot. 2010 májusa óta az ABB több mint 20 országban telepített DC (egyenáramú) gyorstöltőket, több százas darabszámban. Nemrég egy hasonló nagyságrendű megbízást kapott az észt kormánytól: az első helyi DC töltőhálózat kiépítését végezhetik, melynek keretében körülbelül 200 töltőt telepítenek majd Észtországban.

A töltők használati jellegét tekintve számos változattal találkozhatunk, mint például gyorstöltés, félgyors töltés, lassú töltés stb. Éppen ezért egyre fontosabb, hogy a töltők piacát olyan szegmensekre bontsuk, mely a töltők használati jellegén alapul, mondta Steven Dorresteijn, ABB EV-töltők divíziójának európai sales menedzsere. Hogyan optimalizáljuk egy adott város, vagy körzet töltő infrastruktúra hálózatát, hogy egyformán kielégítő szolgáltatást nyújtson a különféle résztvevők számára, mint például kormányzatok, üzemeltetők, és más felhasználók? Hogyan lehetünk benne biztosak, hogy bölcs módon költekeztünk-e? Nos, ezek a legfontosabb aspektusok, melyeket minden ipari résztvevőnek tisztán át kell gondolnia, mielőtt EV töltőállomások telepítésébe kezd, foglalta össze a szakember.

A töltés a legtöbb esetben nem önálló tevékenység. Az üzemeltetők szeretik a töltő-infrastruktúrájukat egy back office-szal összekötni, mert ezen keresztül bonyolíthatják a fizetéssel és számlázással kapcsolatos műveleteket a fogyasztóik felé. A pénzügyek menedzselésére mindenki olyan rendszert választ, amely leginkább megfelel az elképzeléseinek, mint például RFiD, mobiltelefon (okostelefon alkalmazások/SMS/kaparós kártyák). A kis EV flotta üzemeltetők ugyanakkor az egyszerűbb rendszereket részesítik előnyben, ahol csak a töltő-infrastruktúrák működését követhetik nyomon. A rendszernek úgy kell megfelelnie a különböző elvárásoknak, hogy közben nagyfokú megbízhatóságot, gyors piacra kerülési időt, kiszámítható költségvetést nyújt, ezért a felhőalapú számítástechnika, és az egységes integráció létfontosságú.

2012 áprilisában az ABB üzembe helyezte Magyarország első ultragyors töltőállomását Budapesten, a MOL Istenhegyi úti új, Európában is egyedülálló környezetbarát töltőállomásán. A töltőtechnológia mindössze 15-30 perc alatt képes menetkészre feltölteni egy CHAdeMO csatlakozóval rendelkező elektromos autó akkumulátorát. Ez az első lépés, mellyel elkezdődhet egy országos DC gyorstöltő hálózat kiépítése hazánkban.

Forrás: computerworld.hu