Összevetve a 27 uniós tagország megújuló nemzeti cselekvési terveit azt láttuk, hogy a magyar elképzelések mind a teljes megújuló, mind a szélenergia tervek tekintetében az utolsó helyen állnak – idézte a Napi Gazdaság című lap Jacopo Mocciát, az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) politikai elemzési területének vezetőjét, aki a szervezet budapesti konferenciáján beszélt erről.

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) közleménye szerint az új magyarországi gazdaságfejlesztési irányok egyértelműen kiemelik a zöld-energetikában rejlő lehetőségeket, elkészült a Nemzeti Energiastratégia, és a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv.

Ugyanakkor a pozitív változás kézzelfogható eredményei még váratnak magukra - fogalmazott Hoffmann László, az MSZIT elnöke. A további hazai szélerőmű-engedélyek kiadása a döntéshozói szándékon múlik, hiszen - bár törvényi kötelezettség lett volna - a 2008-ban kinyilvánított 410 megawattos szélenergia keretre sem írt ki tendert a Magyar Energia Hivatal (MEH). Horváth Péter, a MEH elnöke lapunknak korábban elmondta, nem támogatja a széltender szeptemberi kiírását, annak részleteit a 2030-ig szóló energiastratégia elfogadását követően kell meghatározni. A fejlesztési tárca tavaly nyáron érvénytelenítette a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírást, a meghirdetett 410 megawattra akkor több mint ezer megawatt kapacitással nyújtottak be pályázatokat. A kormány az új kiírásban egy olyan komplex értékelési rendszert alakítana ki, amely bizonyos ipartelepítési feltételeket is szabna a beruházóknak.

Jelenleg Magyarországon 330 megawatt szélkapacitás üzemel, mintegy 80 százalékban az ország északnyugati részén, egy jövőbeni kiírás azonban más alkalmas területeket is preferálhat. Az MSZIT szerint a 2020-ra tervezett kapacitás pedig nem ad teret jelentős bővülésnek, mivel az megegyezik a 2008-as 740 megawattos értékkel. Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája a periódus végére 1440 megawatt új szélerőmű-kapacitással számol. Fucskó József a Magyar Környezet-gazdaságtani Központ kutatási igazgatója szerint a 15 éves támogatási időtávot figyelembe véve a szélenergia számára megtérülést biztosító átvételi árat kilowattóránként 31 forint közelében kell meghatározni. (A kötelező átvételi rendszer átalakításáról szóló tanulmány a szélenergiának 17,4 és 28,6 forint közötti átvételi árat javasol.)

A Ma.hu portál híre szerint a világon több mint 195 ezer megawatt szélkapacitás termel, ebből az EU-ban közel 85 ezer. A technológiai fejlődés hatására az elmúlt 15 évben a költségek a hagyományos energia-technológiák költségszintjének közelébe csökkentek, s a gazdasági válság ellenére közel 45 milliárd eurónyi tőke áramlott a szélenergetikai befektetésekbe.

Forrás: tisztajovo.hu