A Német Űrügynökség bejelentése szerint szerves molekulák jelenlétét fedezte fel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Philae minilaborja az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját képező szénatomot is tartalmazza. A tudósok most elemzik az adatokat azt kutatva, vajon a felfedezett vegyületek egyszerűek, mint a metán vagy a metanol, vagy összetettebbek, mint a fehérjék építőkövei, az aminosavak. A Philae az üstökös szilárd felszínéből is vett mintát, ám az még elemzésre vár.

Az üstökösök a Naprendszer legősibb, 4,5 milliárd éves anyagaiból is tartalmaznak egy keveset. Korábbi tanulmányok utaltak rá, hogy poros légkörükben organikus anyag rejtőzhet. Szerves anyagaik kutatása segít megérteni, vajon ezek az égitestek hozták-e a Földre annak idején a szerves molekulákat, melyek az élet keletkezéséhez kellettek - mondta Stephan Ulamec, a landolásért felelős csapat német vezetője.

A kutatók remélték, hogy a földi irányítók által 67P-nek becézett kométán szerves molekulákat találnak, a szondának köszönhetően elsőként sikerült közvetlenül kutatni utánuk mind az égitest légkörében, mind felszínén. A Philae adatait most összevetik azokkal, amelyeket a Rosetta gyűjtött, amikor augusztus elején kevesebb, mint 200 kilométerre volt a 67P-től. Akkor az űrszonda egyik szenzora tanulmányozta az üstökös magja körüli gázburkot.

Az akkori mérések vizet, szén-monoxidot és szén-dioxidot jeleztek, melyek valószínűleg az égitest felszíni rétege alól törtek föl. Ammónia, metán és metanol nyomaira is bukkant a Rosetta. A gázburkot elemző tudósok októberben bejelentették: formaldehid, kén-dioxid és záptojásszagú hidrogén-szulfid nyomait is megtalálták. A mosógép méretű robot landolása nem ment simán, a rögzítésére szolgáló szigonyok nem működtek, ezért két visszapattanás után olyan, árnyékos helyen tért nyugvópontra, ahol nem érik napsugarak, következésképp szombatra elfogyott az energiája. Addig 57 órát órán át dolgozhatott az üstökös felszínén.

Bár a kutatók kevés esélyt adtak rá, mégis sikerült elküldenie a Földre az üstökösön gyűjtött adatokat. Utoljára megpróbáltak úgy változtatni helyzetén, hogy napelemeit jobban érje a fény. Az üstökös most a Nap felé tart, és amellett, hogy a fény újratöltheti a leszállóegység napelemeit, így felélesztheti a hibernációból, a hő annyira felmelegítheti a kométa felszínét, hogy a feltörő gáz talán kiemelheti a Philae-t a sekély kráterből, ahol most tartózkodik - mondta Gerhardt Schwehm, a Rosetta-projekt egyik korábbi vezetője. Az ESA szakemberei hangsúlyozták: ha nem is sikerül újraéleszteni a leszállóegységet, az üstökös körül keringő Rosetta űrszonda az 1,6 milliárd dolláros (390 milliárd forint) küldetéstől remélt adatok 80 százalékát akkor is képes lesz összegyűjteni.

Meglepetéssel szolgált a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége: mint a német űrkutatási központ (DLR) kutatói az eddigi adatokból megállapították, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszíne lényegesen keményebb a korábban véltnél. A minták begyújtése amúgy szintén nem ment meglepetések nélkül, kiderült, hogy az üstökös felszíne sokkal keményebb, mint azt eredetileg várták. "Az első landolási hely pora alatti jégréteg meglepően kemény. A Philae egy szondája megpróbált belehatolni, és bár teljesítményét egyre fokozták, nem tudott túl mélyre hatolni" – mondta Klaus Seidensticker, a DLR munkatársa. Feltételezik, hogy a Philae alatt hatalmas mennyiségű jég terül el.

Paolo Ferri, az Európai Űrügynökség (ESA) misszióvezetője hétfőn egy rádióadásban elmondta: a leszállóegység alatt csak 10-12 centiméteres porréteg volt. Ferri szerint a Philae részletgazdag felvételeket küldött a földi irányítók által Csurinak becézett üstökös felszínéről. "A még nem publikált képek fantasztikusak. Látni olyan hihetetlen struktúrákat, amelyek úgy néznek ki, mint a tengermélyi korallzátonyok" - mesélte Ferri.

Forrás: richpoi.com