Azt már megszokták a felhasználók, hogy a tevékenységeikkel és a tartózkodási helyükkel kapcsolatos adatok érdeklik a cégeket, de vajon készek vagyunk-e megosztani az érzelmeinkkel, a lelkünkkel kapcsolatos információkat is? Ugyan a technikai fejlődés még nem jutott el arra a szintre, hogy tökéletesen meg tudja mondani egy szoftver, hogy milyen lelkiállapotban vagyunk, de az első lépések már megtörténtek ebbe az irányba. Most is léteznek olyan számítógépes programok, amelyek az emberi érzelmeket ugyan még nem tudják maguktól kitalálni, de képesek nagyon precízen megérteni mit miért teszünk - legalábbis ezt állítják az Affectiva, az Emotient és a Beyond Verbal nevű feltörekvő startupok, amelyek úgynevezett érzelem-elemzéseket végeznek. Az általuk kifejlesztett programok képesek - arc- és hangfelismerés segítségével - valós időben leolvasni az emberek arcáról a vágyaikat és szenvedélyeiket.

Az Affectiva arcminták elemzésére összpontosít. A munka tudományos alapját Paul Ekman pszichológus kutatásai biztosítják. Ekman az 1970-es években úttörőmunkát végzett az arcvonások osztályozásában és megfejtette, hogy milyen izmok és izomcsoportok vesznek részt egy adott arckifejezés kimutatásában. A szakember kifejlesztette a Facial Action Coding System (FACS) nevű rendszert, amelynek segítségével meghatározhatók az olyan alapvető érzelmek, mint az öröm, a düh, az undor és a meglepetés.

Az Affectiva szoftvere azonban ezen túlmutat, ugyanis összetett és öntanuló algoritmusokkal képes az érzelmek sokkal nagyobb spektrumát kifejezni. A felhasználók érzelmeinek megfigyelésére elegendő egy webkamera. Az Affdex nevű elemzőprogram az adott arckifejezést egy érzelemhez társítja. A vállalat adatbázisa hatalmas, eddig világszerte 75 országban 2,5 millió arcot értékelt ki. A globális szerepvállalás lehetővé teszi, hogy a a kulturális különbségeken túlmutatóan vizsgálja meg. A vizsgálatok végeredménye az emberi mimika univerzális modellje lehet.

Az Affectiva az ágazat piacvezetője és tavaly együttműködési szerződést kötött a Millward Brown társasággal, amely a világ második legnagyobb piackutató cége. A Millward Brown ügyfelei közé tartozik az Unilever, a Kelloggs és a Pepsi. A kooperációnak köszönhetően az Affectiva megoldását arra használhatják fel, hogy megvizsgálják miként reagálnak a fogyasztók a különböző reklámokra, emellett a televízióadókkal összefogva tesztelik az egyes sorozatok nézőinek reakcióit. Rana el Kaliouby, a vállalat alapítója és tudományos vezetője szerint azonban ez csak a kezdet. Ő azt emelte ki, hogy érzelmi gazdaságban élünk, amelyben az érzelmek befolyásolják az általunk hozott döntéseket. A cégek az érzelmi alapon döntő fogyasztókat keresik, mert náluk valószínűbb, hogy emlékeznek egy-egy termékre, beszélnek arról, majd meg is vásárolják.

A piackutatók eddig a vásárlók megkérdezésére támaszkodtak, de az érzelmi adatok segítségével sokkal pontosabban lehet meghatározni, hogy mi vezérli az embereket és erre lehetne alapozni a termékeket. Jó példák erre a filmelőzetesek. Egy film legjobb jeleneteit különböző módon lehet összeilleszteni, ez a technológia azonban segít abban, hogy egy bizonyos nézőközönség vagy csoport számára a leghatékonyabban állíták össze a beharangozókat.

Az Affdex képes regisztrálni az úgynevezett mikrokifejezéseket vagyis az akaratlanul és csupán a másodperc töredékéig tartó arckifejezés-változásokat. Ezeket tanulmányozza egy nyomozó az itthon is vetített Lie to me, azaz a Hazudj, ha tudsz című televíziós sorozatban, amelynek valós háttere van. Paul Ekman vállalkozása többek között a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) segíti a tanácsaival és az ügynököket arra képezi ki, hogy miként azonosítsák a kihallgatásokon hazudó személyeket. De ha a számítógépes programok ezt a munkát megbízhatóbban és automatizáltan elvégzik, akkor hamarosan feleslegessé válnak ezek a tanfolyamok.

Rana el Kaliouby hangsúlyozta, hogy az Affectiva elutasítja a rendőrséggel vagy a titkosszolgálatokkal való együttműködést. Bizonyos vetélytársai ugyanakkor, például az Eyeris viszont közel sem mondhatók ennyire finnyásnak. Az Affectiva inkább további alkalmazási területeket keres a szoftvere számára, egyik új partnere például a videotelefon-szolgáltatást kínáló ooVoo. A jövőben az üzleti partnerek nemcsak láthatják és hallhatják egymást, hanem információkat kapnak arról, mit érezhet a másik fél. Egy tanár például ellenőrizhetné, hogy e-learninget használó diákjai figyelnek-e rá, míg egy üzleti tárgyalás résztvevői megállapíthatnák, hogy a másik fél nyílt lapokkal játszik-e vagy sem. A programot az állásinterjúknál is fel lehetne használni, hiszen a jelölt nem a másik szemébe, hanem egy kamerába néz.

A Beyond Verbal cég a hangfelismerésre specializálta magát, fent látható videójuk tökéletesen bemutatja, hogy miként nézhet ki egy olyan világ, amelyben mindennapos a számítógépeken alapuló érzelemelemzés. Yuval Mor, a cég vezetője hiszi, hogy a technológiájuk segíthet abban, hogy javítani lehessen az emberek közérzetén, illetve a pszichikai teljesítőképességén. A Moodies nevű alkalmazást a konferenciákhoz használja, így a fontos beszédei elmondása előtt megbizonyosodhat arról, hogy elszánt és magabiztos a hangja. A szoftver számára elegendő 10-15 másodperc, s a fizikai és neuropszichológiai ismereteket használja fel arra, hogy - a beszélt nyelvtől függetlenül - felmérje a beszélő érzelmi állapotát.

A megoldást többek között ügyfélszolgálatokon alkalmazzák, hogy így tegyék hatékonyabbá az értékesítéseket, Mor szerint ugyanis gyakran nem az a lényeg, hogy valaki mit mond, hanem az, hogy miként mondja azt. Az ügyfél ideges, fel akarja mondani a szerződését? Vagy elégedett és nyitott az új ajánlatokra? Az ügyfélszolgálatos vagy eladó a beszédelemzéshez és annak eredményéhez igazíthatja a stratégiáját, sőt, a program még tárgyalási javaslatokat is ad neki.

Felmerül természetesen a kérdés, hogy nem-e az adatgyűjtés egy újabb formájáról van szó, illetve, hogy szeretnénk-e, hogy mások a lelkünkbe, az érzelmeinkbe lássanak? Már most is vannak olyan tanulmányok, amelyek alapján a Facebook-lájkokból is következtetni lehet az emberek személyiségére és hajlamaikra. A fejlesztők nagyon is komolyan veszik az aggodalmakat és minden olyan felhasználó beleegyezését kérik, akinek rögzítik az érzelmeit. Minden más dolog csupán megszokás kérdése. Yuval Mor úgy gondolja, hogy a jövőben az empatikus gépek teljesen természetes módon meghatározzák majd a mindennapjainkat. A technikai eszközök vagy akár a humanoid robotok azt mondhatják: "fáradtnak látszol, talán a következő kávé helyett tarts egy kis szünetet". S, ha betérünk egy moziba, akkor a technológia a hangulatunknak megfelelő filmet fog ajánlani nekünk.

Rana el Kaliouby szintén úgy véli, hogy a technológia elterjedése gazdagabbá fogja tenni az emberek életét. "Azt hiszem, hogy 5-10 éven belül mindegyik eszközünkben lesz érzelmi chip, amely folyamatosan olvassa majd, hogy milyen hangulatban vagyunk. Az okostelefonunk vagy az okosóránk reagálni fog az érzelmi állapotunkra" - szögezte le.

Magyarországon a Nextent Informatikai Zrt. már 2008-ban intelligens beszédjel feldolgozáson alapuló technológiát fejlesztett ki, mely díjat is nyert. Ezt követte a Vulfi nevű, mesterséges intelligencián alapuló trágárságszűrő, protokoll-ellenőrző és stíluselemző rendszer és egy nyelvektől független érzelemfelismerő szoftver megalkotása. A cég tavaly zárta le a CLICLA nevű projektet, amelynek keretében egy telefonbeszélgetéseket rendszerező programot alkottak meg a szakemberek. A szoftver az ügyfelek megszerzésének és megtartásának hatékonyságát növeli intelligens elemző rendszerének segítségével.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...