Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (DHS – Department of Homeland Security) álprofilokat hoz létre a Facebook-on, a Twitter-en és hasonló közösségi oldalakon, kifejezetten azzal a céllal, hogy bizonyos „érzékeny” szavak, kifejezések szűrésével megfigyelje ezeket a hálózatokat és nyomon kövesse a „gyanúsnak” ítélt szavak használóit.

Egy internetes adatvédelmi csoport értesülései szerint egy ilyen szó egyszeri használata is elég ahhoz, hogy a DHS elkezdjen nyomozni valaki után. A nyomozás része az üzenő falon megjelenő posztok elolvasása és az illető személyazonosságának megállapítása, az olvasottak és az illető profilja alapján.

A szavak listája igen széles terület foglal magába, a betegségekkel és biológiai fegyverekkel kapcsolatos „emberről állatra” vagy „járvány kitörése” (outbreak) kifejezésektől, a tágabban értelmezhető „gyakorlatozás” (drill) vagy „vírustörzs/törzs” (strain) szavakig.

A hivatal saját, hivatalosan benyújtott „Hatásvizsgálati” elemzésében leírja, hogy a Facebook és Twitter oldalak folyamatos megfigyelése a cél, az „illegális bevándorló”, „járványkitörés”, „gyakorlatozás”, „törzs”, „vírus”, „gyógyulás”, „halálesetek”, „összeomlás”, „emberről állatra”, „trójai” és hasonló szavak szűrésén keresztül.

Amikor a hivatal keresőszoftvere rábukkan a fenti és egyéb „érzékeny” kifejezéseket használó felhasználókra, az illető személyes adatai rögzítésre kerülnek. Az egyelőre nem világos, hogy a DHS milyen módon használja fel a rögzített adatokat és kikkel osztja meg azokat.

Az Elektronikus Adatvédelmi Információs Központ nevű online adatvédelmi csoport, a törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségre hivatkozva kérelmet nyújtott be a DHS februárban bejelentett online szűrőprogramjával kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátására. A DHS tevékenységén kívül a programhoz alkalmazott alvállalkozókról is kértek információt.

Az adatvédelmi csoport szerint a kormány korábban is használta a közösségi oldalak megfigyelését, konkrét eseményekkel kapcsolatos információszerzéshez, mint például a 2010-es BP olajkatasztrófa esetében, de az álprofilok segítségével történő folyamatos megfigyelés új módszernek számít.

„A kezdeményezés azért indult, hogy online fórumokról, blogokról, nyilvános weboldalakról és üzenő falakról információt gyűjtsenek, amit ezután tárolnak és elemeznek, majd az illetékes hatóságoknak, kormányoknak vagy magánszektorbeli partnereiknek, a személyazonosság közzététele nélkül, továbbadnak,” írja a csoport a bírósági keresetben.

Az adatvédelmi csoport nyilatkozata szerint az Információszabadságról szóló törvény alapján benyújtott keresetükre a hatóságok mind ezidáig nem reagáltak.

Forrás: idokjelei.hu