http://78.131.57.228/13-iq100/741-a-hitelesmagyar-com-nyilt-levele-a-magyar-orszaggyules-reszere#sigProId190b86cadd
A hitelesmagyar.com csapata, azzal az ajánlással fordul a Magyar Országgyűléshez, hogy törvényalkotási jogával élve vonja ki a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratok hatálya alól - kizárólag jogerős bírósági döntés mondhassa ki a követelés végrehajthatóságát - azon lakáscélú hitelszerződéseket tartalmazó okiratokat amelyek megfelelnek a következő kritériumnak:
1. A hiteligénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének nincs másik lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba.
2. A lakás vételára nem haladta meg az 30 millió forintot.
3. A hiteligénylő, életvitel szerűen él a lakásban.
Ajánlásunkat a következő érvekre alapozzuk:
Az ingatlanfedezetű jelzálogszerződés az Európai Unió megállapítása szerint is olyan speciális szerződésnek tekinthető, melyeket kivontak az általános szerződéseket szabályozó irányelvek hatálya alól.
(lásd például: Európa Tanács 87/102, 2008/48 irányelv a fogyasztói hitelmegállapodásokról)
Az adósok banktól kapott válaszleveleiben a bank kifejti, hogy a hitel biztosítéka elsősorban az adós jövedelme, a jelzálogjoggal terhelt ingatlant csupán másodlagos biztosítéknak tekinti.
Ebből következik, hogy sem az adósnak ,sem a banknak nincs a tulajdonjog átruházásra irányuló akarata a szerződés megkötésekor. A hitelszerződés fenntartása viszont már túlnyomórészt az adós érdeke, mert a bank a törvények értelmében követelheti az adóson a teljes hitelösszeget, a jelzálogul felajánlott ingatlan értékén felül is.
Az említett szerződések esetében a közjegyző általi végrehajtási záradékolás eltörlése ,már önmagában érdekelté tenné a bankot az egyesség kialakításában, valamint erősítené az adós pozícióját, ezáltal is elősegítve szerződések kialakításában feltételezett mellérendeltségi viszonyt.
Amennyiben a hitelszerződés valamilyen okból mégis felbontásra kerül ,bár az adós aláírt egy tartozás elismerő nyilatkozatot, de a közjegyző általi végrehajtási záradékolás miatt, véleményünk szerint sérülhet az Emberi Jogok Egyezményében az adós számára biztosított úgynevezett “fegyverek egyenlőségének elve”
A fegyverek egyenlőségének elve az az ügyfélegyenlőség - amely a széles értelemben vett tisztességes eljárás egyik eleme - elve alapján minden egyes félnek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ügyét oly módon adhassa elő, amely nem hozza őt ellenfelével szemben hátrányosabb helyzetbe.
Az Európai Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata,szerint az adós helyzetét eleve hátrányosabb helyzetnek kell tekinteni.
A kialakuló egyenlőtlenség miatt jött létre a 93/13 számú EGK fogyasztóvédelmi irányelv is ,ezen irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon alapul, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest gyengébb tárgyalási pozícióban van, és kevesebb információval rendelkezik, aminek következtében anélkül fogadja el az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételeket, hogy befolyásolni tudná azok tartalmát.
Az irányelv által biztosítani szándékozott védelem megvalósítása érdekében az Európai Bíróság több alkalommal kimondta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő felektől független harmadik személytől származó pozitív beavatkozás egyenlítheti ki, mely véleményünk szerint csak pártatlan bíróság lehet.
Ezen érvekre tekintettel kérjük a Magyar Országgyűlést, hogy törvényalkotási jogával élve vonja ki a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratok hatálya alól a fent említett lakáscélú hitelszerződéseket.
A hitelesmagyar.com csapata