Orosz-amerikai külügyi konzultáció kezdődött Genfben a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek (INF) megsemmisítéséről szóló szerződés jövőjéről - közölték kedden orosz hírügynökségek.

A tárgyalások, amelyeken az orosz küldöttséget Szergej Rjabkov, az amerikait pedig Andrea Thompson külügyminiszter-helyettesek vezetik, zárt ajtók mögött folynak.   

Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője a NATO-külügyminiszterek december 4-i brüsszeli tanácskozásán kijelentette: az Egyesült Államok felmondja a szerződésben foglalt kötelezettségeit, ha Oroszország 60 napon belül nem tér vissza saját kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az INF-megállapodásból való kilépés szándékát Donald Trump elnök október 20-án jelentette be, amire Moszkva "gyors és hatékony" ellenlépéseket - az európai rakétabázisok célbavételét - helyezte kilátásba.   

Rjabkov hétfőn újságíróknak kijelentette, hogy Moszkva kész a komoly munkára a genfi konzultáción, de egyúttal arra szólította fel Washingtont, hogy tartózkodjon az ultimátumok és előfeltételek hangoztatásától.   

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.   

Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével - ez a nyugati sajtóban megjelent feltételezések szerint vagy az Iszkander-M rakéta meghosszabbított hatótávolságú változata, vagy pedig a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép módosított modellje lehet - megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.    

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Forrás: MTI / tass.com

 

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 262 515 megtekintés

Videó: 52 073 035 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7439149

Jelenleg az oldalon

7
Online

Interreg CE1013 REFREsh