Nincsenek orosz katonák Venezuelában - jelentette ki Jurij Boriszov hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak csütörtökön Moszkvában.

Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a dél-amerikai országban zajló eseményeket. Carlos Rafael Faría Tortosa, Venezuela moszkvai nagykövete a Govorit Moszkva elnevezésű rádióadónak nyilatkozva megtévesztési célú provokációnak nevezte azt a sajtóhírt, amely szerint katonákat szállító repülőgép repült Oroszországból Venezuelába.    

Hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a médiában megjelent értesülést, amely szerint a közvetlenül az elnöki apparátus alá rendelt, az orosz állam és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csúcsvezetőinek szállítását ellátó Rosszija különleges légi egység egyik repülőgépe a napokban Dél-Amerikába repült.   

Az összeesküvés-elméletek világába tartozónak és kacsának minősítette azt az állítást, amely szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök személyes védelmét Oroszország biztosítja. Vasárnap Peszkov valótlannak nevezte a Reuters hírügynökség jelentését, miszerint orosz zsoldosok utaztak Venezuelába.   

Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki sajtóértekezletén megismételte, hogy Oroszország kész csatlakozni a venezuelai rendezést célzó közvetítő és konzultatív erőfeszítésekhez, amelyek az összes érintett fél által elfogadhatók. Elmondta: Moszkva tanulmányozza azt az uruguayi-mexikói kezdeményezést, hogy Montevideóban hívjanak össze egy Venezuelával foglalkozó konferenciát. A TASZSZ hírügynökség szerint eddig tucatnyi ország és nemzetközi szervezet jelezte részvételi szándékát.   

Zaharova kifogásolta, hogy Juan Guaidó, a magát ideiglenes elnökké nyilvánító ellenzéki vezető, parlamenti elnök a The New York Times című amerikai lapban megjelent írásában "nyíltan katonai puccsra szólította fel a fegyveres erőket". Megjegyezte, hogy "szerzői cikket elhelyezni az amerikai újságokban nem egyszerű, de a megfelelő emberek számára mindig akad hely".   

Úgy vélekedett, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök joggal aggódik az életéért, mert amerikai hivatalos személyek nyíltan követelik az elmozdítását. Azt hangoztatta, hogy a venezuelai fordulatot az Egyesült Államok készítette elő.   

Valótlannak nevezte azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Oroszország evakuálni készül diplomatáit és állampolgárait a dél-amerikai országból.   

A venezuelai nemzeti gárda egyik caracasi egysége január 21-én puccsot kísérelt meg végrehajtani, ami után az ország legfelsőbb bírósága bejelentette Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnökének leváltását. Guaidó tüntetésekre hívott fel, és január 23-án ideiglenes államfővé nyilvánította magát a hivatalban lévő államfővel, Maduróval szemben. Fellépése széles körű nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott.   

Ugyancsak január 26-án hat uniós ország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.

Az Európai Parlament elismerte az ideiglenes venezuelai elnököt

Elismerte Venezuela ideiglenes államfőjeként Juan Guaidót, az ellenzéki többségű törvényhozás elnökét csütörtökön az Európai Parlament (EP).

A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökeként, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztességes választásokat.   

A képviselők üdvözölték, hogy a világ számos demokratikus országa már így döntött az utóbbi napokban.   

Az Európai Parlament határozottan elítélte a Nicolás Maduro vezette rezsim által gyakorolt elnyomást és erőszakot, amely már sok emberéletet követelt, valamint szolidaritását fejezte ki Venezuela lakosságával.   

A dokumentumban követelték, hogy a hatóságok vessenek véget az emberi jogok megsértésének, és állítsák bíróság elé a felelősöket.   

Végezetül az EP megerősítette a venezuelai parlament iránti támogatását, amely - mint közölték - az országban az egyetlen legitim, demokratikusan megválasztott intézmény, és ezért mielőbb helyre kell állítani a jogköreit.   

"Európa nem maradhat közömbös, amikor az emberi jogok és a demokrácia védelméről van szó. Európa nem pusztán egy hely, hanem egyúttal egy eszme és egy törekvés is. A venezuelai tüntetők nem európaiak, de ugyanazokért az értékekért harcolnak, mint mi" - hangsúlyozta Esteban González Pons, a néppárti EP-frakció alelnöke.   

Az Egyesült Államok mellett a latin-amerikai országok többsége is szinte azonnal elismerte a magát múlt héten ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidót, de az Európai Unió óvatosabban nyilatkozott eddig.   

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve több tagállam, például Németország, Franciaország és Spanyolország nemrég hangsúlyozta: készek elismerni Juan Guadiót, ha napokon belül nem írnak ki választásokat Venezuelában.

Forrás: MTI