Vasárnap tartják Görögországban az előrehozott országgyűlési választásokat. A görög média már forrong, és az sem javítja a hangulatot, hogy az elmúlt két hétben az újabb felmérések, közvélemény-kutatások eredményeit nem engedték nyilvánosságra hozni. A nagyobb napilapok, online hírportálok a nagyobb városokban a járókelőket kérdezve próbálják ellensúlyozni a dolgot. Ez azonban csak még nagyobb feszültséget gerjeszt, mert az így összeálló kép azt mutatja, hogy az emberek bár elmennek szavazni, teljesen mindegy nekik kire adják le a szavazatot, mindösszesen annyi a lényeg, hogy kis párt legyen és ellenezze a hitelfelvételt, az újabb megszorításokat.

Az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutatás eredménye is napvilágot látott a legkülönbözőbb eredményekkel, ami jól láthatóvá teszi, hogy még az eredmények torzításával is próbálják befolyásolni a szavazók pártpreferenciáit. Ezek az eredmények annyiban megegyeznek, hogy a nagyobb pártok mind rengeteget veszítettek a népszerűségükből, volt azonban olyan statisztika is, ami szerint a most a parlamentben jelen lévő összes párt együttes koalíciója sem tudna kormányt alakítani a választások után.

A legárulkodóbb elem a vezető politikusok nyilatkozatai, melyek szerint ők mindent megtettek amit lehetett, de vasárnap a választók elfojtott dühe könnyen politikai káoszba sodorhatja az országot és megrengetheti az egész eurozónát. A PASOK vezető embere, Evangelos Venizelosz szerint vasárnap a görög nép nem csak büntetni fog, de a választások egyben azt is eldöntik, hogy Görögország elhagyja-e az eurózónát. Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia párt vezetője már többször kihangsúlyozta: ha a megválasztott pártok nem szavazzák meg az IMF által a hitel feltételül szabott megszorításokat, Görögország elhagyja az eurozónát, ami azonnal nyomás alá helyezi az olyan perifériaállamok gazdaságait, mint Olaszország és Spanyolország.

Az utóbbi hetek közvélemény-kutatásainak legutóbb nyilvánosságra hozott eredményei többnyire 8-10 parlamenti párttal számolnak, és többnyire egy olyan állapotot vetítenek előre, amiben a jelenlegi nagy pártok egyik pillanatról a másikra jelentéktelen, kis párttá válnak. Mióta nem engedik nyilvánosságra hozni az eredményeket, több közvélemény-kutató cég is bejelentette, hogy "a választások könnyen meglepetéseket okozhatnak". Venizelosz nyilván tisztában van az ilyen felmérések eredményeivel, mert nemrég szinte könyörögve fordult a választókhoz, hogy "ne engedjék azokat a neonácikat bejutni a parlamentbe". (feltehetőleg az Arany Hajnalra gondolt, mivel a többi kis pártot többnyire a nagy pártokból kilépő vagy kizárt politikusok hozták létre)

Több görög hírportál szerint nem az a kérdés, hogy Szamarasz és Venizelosz hogyan fog elég támogatót szerezni a kormánykoalíció létrehozásához, hanem hogy az IMF-párti szerveződések a választások után létre tudnak-e hozni egy akkora koalíciót, ami lehetővé teszi, hogy a hitelt ellenző kis pártok véleményét ne vegyék figyelembe. Ez a tendencia is jól mutatja, hogy ma a görög politikai párbeszéd legfőbb témája az IMF-hitelhez (és az eurozónához) való viszonyulás. Ilian Nikolakopulosz, egy 10 választást megélt közvélemény-kutató cég vezetője szerint ez az eddigi legbonyolultabb választás lesz és képtelenség előre jelezni az eredményeket, ugyanis a választók a szavazás előtt pár nappal még mindig bizonytalanok.

Forrás: jovonk.info