A Független Görögök párt vezetője a Reuters tudósítása szerint azt jelentette be, hogy a mai egyeztetési kör során sem sikerült megállapodni egy koalíciós görög kormány létrehozásában.

A görög államfõ szóvivõje bejelentette, hogy a mai sikertelen kormányalakítási tárgyalások után holnap ügyvezetõ kormány alakul Görögországban és új választásokat fognak kiírni.

A görög választási szabályok alapján erre várhatóan június közepén kerülne sor és szintén a szabályokból következik, hogy az első helyen végső párt automatikusan 50 plusz helyet kap a parlamentben, hogy könnyebb legyen számára a kormányalakítás egyedül is.

Bár az, hogy újabb választások lesznek Görögországban, végülis nem nagy meglepetés, de érthetõ az is, hogy miért ilyen hevesek a negatív piaci reakciók. A befektetõk egy része ugyanis az utóbbi napokban abban reménykedett, hogy a választásokon a megszorítások elutasítával kampányoló pártok (vagy közülük legalább egy-kettõ) végül beadják a derekukat és az ország érdekét, a csõd elkerülését szem elõtt tartva beállnak a két eddigi nagy párt (Új Demokrácia, PASOK) mellé a koalícióba, hogy létrejöhessen a szakértõi jellegû, megfelelõ többséggel rendelkezõ kormány. A mostani hír után azonban erre semmi esély, részben ezért ilyen hevesek a negatív piaci reakciók. Másrészt azt is érdmees megjegyezni, hogy egy múlt vasárnapi közvélemény-kutatás alapján a mostani választásokon második helyezett, az EU/IMF-program ellen (újratárgyalásáért) kampányoló Sziriza párt lenne az elsõ egy újabb megmérettetésen. (A Sziríza gyõzne 20,5 százalékkal, második lenne az Új Demokrácia 18,1 százalékkal, harmadik a PASOK 12,2 százalékkal).

Ha ez így lesz, akkor az jelentõsen növeli annak veszélyét, hogy leállnak a Görögországba utalt nemzetközi hitelrészletek és az ország teljes államcsõdöt jelent majd be, az pedig az eurózónából való kilépésük felé sodorja õket. Kormányra kerülve a Sziriza várhatóan megpróbálja majd elérni, hogy a megszorító politika enyhüljön (újratárgyalja a hitelmegállapodást), de erõsen kérdéses, hogy erre mennyire lesz hajlandó a nemzetközi közösség. A vezetõ európai döntéshozóknak ugyanis nemcsak a görögökre kell figyelniük, hanem a többi, szintén recesszióval küzdõ országra is. Ha ugyanis a görögöknek engednek, akkor "a szellem kiszabadulhat a palackból" és nagyon nehéz lesz például az Európa legmagasabb munkanélküliségi rátájával rendelkezõ Spanyolországnak megmagyarázni, hogy nekik miért kell következetesen végighaladni a fájdalmas mergszorítások útján.

Érdemes megjegyezni, hogy míg a görög lakosság a május 6-i választások alapján egyértelmûen elutasítja a megszorításokra épülõ második nemzetközi hitelprogramot, aközben döntõ többségük azt szeretné, ha az ország bent maradna az euróövezetben. Az utóbbi napokban azonban például a németek a görögök értésére adták, hogy a kettõ együtt nem megy, nincs más alternatíva, csak az EU/IMF-program következetes végrehajtása és a cserébe kapott hitelkeret.

Forrás: portfolio.hu