Tíz éve jött létre a NATO - Oroszország Tanács. Az észak-atlanti tömb és Moszkva együttműködésében a fő eszköz létrehozásáról 2002. május 28-án, a római csúcstalálkozón született döntés.

A hidegháború egykori opponensei váltakozó sikerrel folytatják az együttműködést. „Hideg béke”- talán így lehetne leginkább jellemezni azt a légkört, amelyben a felek megemlékeznek a Tanács megalakulásának 10. évfordulójáról.

Elég sok feszült pillanat volt a NATO - Oroszország Tanács résztvevői között az elmúlt évtizedben. De a tényleges együttműködésre is elég szép számmal akad példa. Így amikor 2001. szeptember 11.-én támadás érte a New York-i Kereskedelmi Világközpontot, Moszkva elsőként támogatta Washingtont és segítséget ajánlott a terrorizmus elleni harcban. Támogatta Oroszország az afganisztáni nemzetközi akciót is. Ezen kívül időszakonként a felek pilótái, tengerészei közös gyakorlatokat tartanak. Együttműködnek a felek a technika kidolgozásában is.

Mégis azt kell mondani, hogy a NATO - Oroszország Tanács keretében az együttműködés eredményei elég szerények - vonja meg a tíz év eredményét Vlagyimir Gelman, a szentpétervári Európai Egyetem professzora.

- A 2000-es évek elején volt egy időszak, amikor az oroszországi hatóságok minden módon demonstrálták készségüket a NATO-val való együttműködésre. Ez rögtön 2001. szeptember 11. után történt. Aztán megkezdődött az elhidegülés időszaka. Most inkább „hideg békéről” kell beszélnünk, amikor a NATO-t nem úgy fogjuk fel, mint a hidegháborús időkből származó ellenséget, de van bizonyos aggodalom. A NATO ugyancsak bizalmatlan az orosz hatóságok iránt. De maga a tény, hogy az egyezmény továbbra is érvényes, önmagában is jó dolog.

A szakértő által említett elhidegülés érthető. A Szovjetunió és vele együtt a Varsói Szerződés széthullása után a NATO bázisai egyre közelebb kerültek Oroszország határaihoz. Bár Washingtonban és Brüsszelben azt ígérték, hogy nem fogják kibővíteni a tömböt, 2004-ben szinte minden kelet-európai ország belépett a NATO-ba. A kapcsolatokban éles válság jelentkezett 2008-ban, amikor Grúzia vissza akarta szerezni az ellenőrzést Dél-Oszétia és Abházia fölött. Moszkva beavatkozott és „békére kényszerítette” Tbiliszit. A NATO-partnereknek meg kellett volna érteniük, hogy Moszkva többé nem lesz passzív szemlélő. De ehelyett megkezdték a rakétavédelmi elemek elhelyezését az orosz határok mellett. Így egyelőre nem lehet beszélni arról, hogy egyenjogú lenne a partnerség a NATO - Oroszország Tanácsban.

De a Tanács létezik, és ezért megvan a remény, hogy valóban hatékony lehet az együttműködés. Ehhez nem csupán arra van szükség, hogy informálják a partnert a már elfogadott döntésekről. Ehhez a döntések közös kidolgozása kell.

Forrás: ruvr.ru