http://78.131.57.228/9-kulfold/1852-adathamisitas-miatt-beidezett-nagy-bankok#sigProId0d6a284400
A nemzetközi pénzvilág történetében példátlan idézést kapott kézhez tegnap a nemzetközi bankvilág krémjét alkotó hét pénzintézet az amerikai hatóságoktól. Azzal gyanúsítják őket, hogy összejátszottak a Libor, a londoni bankközi kamatszint meghamisításában.
A Barclays már a múlt hónapban csaknem 450 millió dollárnyi bírságot fizetett a brit és az amerikai hatóságoknak a Libor torzításáért. New York és Connecticut állam főügyésze most beidézte még a Citigroup, a Deutsche Bank, a JPMorgan, a HSBC, a Royal Bank of Scotland és a UBS képviselőit is, mert arra gyanakszik, hogy összejátszottak a Libor meghamisításában.
A londoni bankközi kamatszintet jelző Libort tucatnyi nagy bank azon adatainak átlagából számítják ki, amelyek meghatározzák, az adott pénzintézet milyen feltételek mellett juthat hitelhez tízféle devizában, 15-féle futamidőre, az egy éjszakától egy évig terjedő palettán. Mivel az így kijött átlagot viszonyítási alapként használják a világ össztermékének akár a tízszeresét is kitevő nemzetközi pénzforgalomban, egy bázispontos, vagyis alig érzékelhető módosítása is hatalmas, dollármilliárdokban mérhető hasznot hozhat azoknak a bennfenteseknek, akik tudják, mire kell játszani.
Eric Schneiderman New York-i főügyész a világ hét legjelentősebb nagy bankjának beidézésével arra akar fényt deríteni, bevetheti-e az 1921-es Martin-törvényt, amely lehetővé teszi bármely üzleti tevékenység kivizsgálását az államban anélkül, hogy be kellene bizonyítania a csalás szándékát. Schneiderman ügyészeinek csak azt kell rábizonyítaniuk a bankokra: a csalás megtörtént, mivel tisztességtelen gyakorlatot folytattak. A nemzetközi pénzvilág történetében most először fordul elő, hogy a világ nagy bankjai törvénysértő összejátszásuk miatt állhatnak bíróság elé.
Ha a gyanú beigazolódik, akkor az érintett pénzintézetek akár újabb, több százmillió dolláros bírságokra is számíthatnak. Ráadásul ha a pénzintézeteket büntetőjogi felelősségre vonják azért, mert megbeszélték, miként tudnák a saját hasznuk növelése érdekében meghamisítani a Libort, akkor ez megadhatja a kezdőlökést polgári perek ezreinek is ugyanezen pénzintézetek ellen.
Az amerikai hatóságok szerint ugyanis csak az Egyesült Államokban kilencszázezer olyan jelzáloghitel-szerződés van érvényben, amelyet a nagy bankok vélt összejátszásának idején, vagyis 2005 és 2009 között kötöttek.
Forrás: magyarhirlap.hu