A kínai hatóságok rendre szólították fel a Japán-ellenes akciók szervezőit és résztvevőit. A tiltakozóakciók szeptember 11. óta, vagyis azóta folynak, hogy Tokió bejelentette a vitás terület, a Senkaku szigetek államosítását. Peking közben rámutat, hogy a japán hatóságok lépései negatívan befolyásolják a két ország kereskedelmi kapcsolatait.

Az utóbbi napok során először szerdán történt, hogy Pekingben és az ország más városaiban nem került sor Japán-ellenes tüntetésre. A hatóságok arra szólítottak, hogy véget kell vetni a rendbontásnak, mivel kedden az USA kínai nagykövete lett a soros akciónak szenvedő alanya. Közben számos szakértő figyelmeztet arra a veszélyre, hogy Peking és Tokió területi vitája a két ország teljes értékű kereskedelmi háborúját válthatja ki. Erre Peking is célozgat. Egyes kínai médiák a japán áruk behozatalának tilalmát sürgetik. Azonkívül követelések hangzanak el arra vonatkozólag is, hogy Kína szüntesse be a japán ipar egyik legfontosabb nyersanyaga – a ritka fémek – japán exportját. Ha nyílt gazdasági szembenállás kezdődne, azt mindkét fél meg fogja szenvedni – jegyezte meg az oroszországi Távol-kelet Intézet szakértője, Jakov Berger.

„A kereskedelmi háború természetesen nagyobb veszéllyel járna Japán számára, mivel ez az ország nagyobb mértékben függ Kínától. Azonban Kínának szintén veszteségekkel kell számolnia ebben az esetben. Japán nagy befektetéseket tett a kínai gazdaságba. Üzemeket épített, ahol kínaiak dolgoznak. Méghozzá nagyrészt gyártósorokon, vagyis nem magas szakképzettséggel rendelkező személyekről van szó. A gyárak bezárása oda vezethet, hogy az emberek a városból visszatérnek a falvakba, ahol pedig számukra nincs munkahely.”

A kínai tömeges tiltakozóakciók következtében Kínában egy időre bezárták több japán társaság, többek között a Panasonic, a Canon üzemeit. Ugyanakkor nagyszabású kereskedelmi háború aligha lehetséges – mondta Alekszandr Szalickij Kelet-kutató.

„A 21. században mindent cégek és piacok döntenek el. Természetes, hogy a nagy tőke idejében leállít minden olyan akciót, amely meghaladja a józan belátás határait. Komoly szembenállásról nincs szó, hiszen minden túlságosan egybekötődötten történt.”

Kína rendelkezik tapasztalatokkal a szomszédokkal, többek között Oroszországgal fennállt területi viták rendezése terén. Azonban Tokió esetében az egyik legélesebb konfliktusról van szó, és a felek megfeledkezhetnek a gazdasági célszerűségről. Kínában állami szinten emlékeznek a múlt századi japán megszállásra (harmincas-negyvenes évek). A médiák, az iskola azon van, hogy a kínaiak ne felejtsék el a nemzetet ért gyalázatot.

Amíg a szakértők vitatkoznak, csökkennek a kínai gazdaságba irányuló külföldi befektetések. Japán augusztusban majdnem felére csökkentette befektetéseit, bár az általános visszaesés mindössze 1,5%-ot tesz ki – jelenti a Bloomberg. A pénzeszközök visszaáramlásának fő oka a Kínában tapasztalt növekedési színvonal visszaesése, de a Japánnal való konfliktus eszkalálásának perspektívája komolyan a befektetők kedvét szegheti.

Forrás: ruvr.ru