http://78.131.57.228/9-kulfold/2366-spanyolorszag-az-osszeomlas-szelen#sigProId957971d671
"A legrosszabbon már túl vagyunk" - vonta meg Mariano Rajoy spanyol konzervatív kormányfő a hatalomváltás óta eltelt egy év mérlegét. Ám, hogy e pozitív értékelés miből táplálkozik, egyelőre rejtély - írja a Die Presse.
Rajoy a 2011 novemberében aratott választási győzelme után a remény hordozójának számított, ám a spanyol népben támadt eufória hamarosan kijózanodásra váltott - mutat rá a bécsi lap. A beígért fellendülés helyett ugyanis a gazdaság lefelé tart. Rajoy reformjai nem hatnak, a népszerűsége hanyatlik, a szociális feszültségek pedig növekednek. Közben a munkanélküliség 26 százalékos, a fiatalok körében már elveszett generációról beszélnek. A gazdaság jelenleg 1,4 százalékkal csökken, az államadósság jelenleg a GDP 90 százaléka körül áll.
Csúcson a banki kintlévőségek
Szeptemberben minden korábbinál magasabb szintre emelkedett a spanyol bankok rossz hiteleinek állománya a teljes hitelállományon belül.
A spanyol központi bank hétfői közlése szerint augusztushoz képest 3,5 milliárd euróval 182,2 milliárd euróra nőtt a késedelmesen törlesztett hitelek állománya szeptemberben. Ez a teljes hitelállomány 10,7 százaléka, az előző havi 10,5 százalékot követően.
A nem teljesítő hitelek aránya hónapról-hónapra nő, miután a megszorító intézkedések bénítják a gazdaságot, növekszik a munkanélküliség, és egyre többen válnak fizetésképtelenné.
Szeptemberben az összes kihelyezett hitel állománya 1,7 ezer milliárd eurót tett ki, ez a GDP 170 százaléka és valamivel több mint az előző hónapban.
A dél-spanyolországi Jerez de la Frontera városban óriási, bűzlő szeméthegyek láthatók az utcákon, mivel a kukások, akiknek egyharmadára elbocsátás vár, három hete sztrájkolnak. A lakosok éjszakánként kétségbeesésükben felgyújtják a szeméthegyeket. "A patkányok felfalnak bennünket" - kesereg Maria Jose Garcia Pelayo polgármester, akinek közigazgatását egymilliárd euró összegű adósság terheli, és emiatt közel áll az összeomláshoz.
A spanyol falvak és városok százai állnak a csőd szélén, és a rossz gazdálkodás évei után ma már alig képesek kifizetni a városházi alkalmazottakat. Sőt, még a korábban gazdag üdülési régiók is, mint a Baleári-szigetek - Mallorca és Ibiza - a spanyol kormánytól kértek segítséget ahhoz, hogy fizetőképesek maradhassanak. Ugyanilyen helyzetben vannak más régiók is, mint Katalónia, Andalúzia, Valencia, a Kanári-szigetek vagy Kasztília. Az állam által létrehozott 18 milliárd euró összegű mentőalap közben már kiürült.
A Die Presse a továbbiakban emlékeztet arra: az EU központja hónapok óta azzal számol, hogy a spanyol állam is igénybe veszi az EU mentőalapját. Az EU a szükséghelyzetre kidolgozott terveket már a fiókban tartja. Az Európai Központi Bank is megígérte, hogy spanyol kérelemre állampapírokat vásárol fel a hozamok csökkentésére. A spanyol gazdaság a lap megfogalmazása szerint térden állva kéri Rajoy miniszterelnöktől, hogy vessen véget a bizonytalanságnak, fogadja el a segélyt. A miniszterelnök továbbra is tétovázik, miközben a háttérben állítólag "puha mentésről" tárgyalnak, amely lehetőleg nem jár feltételekkel. Rajoy viselkedésében valószínűleg a Katalóniában november 25-én tartandó regionális választások is szerepet játszanak. Akkor ugyanis Rajoy egy olyan függetlenségi mozgalom ellen küzd, amely a spanyol segélykérelem folytán szárnyakat kaphatna.
A tagadás fázisa
Spanyolország történelme során 13 alkalommal került csődbe, így a többi országgal együtt a természetes ciklus részeként itt is felváltja majd a dőzsölést a nadrágszíj meghúzása, a fejlődés útját azonban az határozza meg, hogy a nemzet miként reagál az ilyen átállásra – véli Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza és befektetési igazgatója. A kormányok kezdetben mindig tagadják, hogy válság lenne – ez a tagadás szakasza, amikor azt halljuk, hogy ez csak ideiglenes, külső tényezők okozzák. A politika költségvetési hiány vállalásával reagál (akárcsak Európa 2008 és 2010 között).
Visszamenőleg lerontott statisztika
Augusztus végén a spanyol statisztikai hivatal visszamenőleg lerontotta a 2010-es és a 2011-es GDP-mutatókat. Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága tavaly csak 0,4 százalékkal bővült, 2010-ben pedig 0,3 százalékkal zsugorodott – közölte hétfőn a spanyol statisztikai hivatal. Ezzel „hatályon kívül helyezte” a korábbi adatokat, amely szerint a 2010-es 0,1 százalékos mínuszt 0,7 százalékos növekedés követte.
Forrás: vg.hu