http://78.131.57.228/9-kulfold/2487-nepszerutlen-a-gyermekvallalas-nemetorszagban#sigProIdcc0d3ffdab
A családtámogatási rendszer megerősítése ellenére népszerűtlen a gyerekvállalás Németországban, sokan a munkájukat, a barátaikat és a hobbijaikat is fontosabbnak tartják a gyereknél, sok gyereket pedig jellemzően az alacsony képzettségűek és a bevándorlók vállalnak - mutatta ki a német szövetségi népességkutató intézet (BiB).
A szövetségi belügyminisztérium háttérintézményének felmérése szerint az egy nőre jutó élve-születések száma 1975 óta 1,24 és 1,45 között stagnál. Németország ezzel az európai mezőny utolsó harmadához tartozik. A kontinentális összevetésben alacsony adat hátterében mindenekelőtt az az igen széles körre jellemző értékrend áll, amely az önmegvalósításnak és a szakmai előrejutásnak nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a gyerekvállalásnak, illetve amelyben a gyerekvállalás nem feltétlenül számít az öröm és a megelégedettség forrásának. Ezt mutatja például, hogy a 18-45 év közötti korosztályban a gyerektelenek kisebbsége, 45 százaléka véli úgy, hogy teljesebbé válna az élete, ha a következő három évben gyereket vállalna - idézte a felmérést a Süddeutsche Zeitung hétfőn.
Németországban az utóbbi években jelentősen nőtt a családalapítást, gyermekvállalást ösztönző támogatásokra fordított források aránya, nagy erőket összpontosítanak például a bölcsődei, óvodai hálózat kiépítésére, de az egy nőre jutó élve-születések száma tavaly is csupán 1,36 volt, 2010-ben pedig 1,39. A BiB felmérése szerint az "otthon ülő" anya hagyományos képének csekély vonzereje is fontos tényező az alacsony gyerekvállalási hajlandóságban. Ezzel összefüggő tényező, hogy sokan - elsősorban a képzett, városi rétegekben - úgy vélik, hogy nem egyeztethető össze a családalapítás a karrierrel. Jellemző vélemény továbbá, hogy a gyerek nem erősíti a társadalmi státust, és ugyancsak széles körben elterjedt az a nézet, hogy a háromnál több gyerek rontja a szülő társadalmi megítélését.
A gyermekvállalási hajlandóság leginkább a csekély iskolázottságú rétegekre, a vidékiekre és a bevándorlókra jellemző, nagy családot alapítani, háromnál több gyereket vállalni pedig leginkább a törökországi származású németországi lakosok akarnak.
A konzervatív-liberális kormány családügyi minisztériuma a felmérést kommentálva hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni a reformokat, például a napközis óvodák, bölcsődék fejlesztését, de a gazdaságnak jobban közre kell működni a helyzet kezelésében, például a részmunkaidős foglalkoztatás bővítése és vállalati óvodák létrehozása révén. Az ellenzéki pártok azt olvasták ki a felmérésből, hogy a berlini kormány politikája elhibázott. A szociáldemokraták megjegyezték: nem a családokat kellene kényszeríteni, hogy jobban alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci elvárásokhoz, hanem a munka világát kell gyerekbarát környezetté tenni.
Forrás: MTI