http://78.131.57.228/9-kulfold/2535-az-elelmiszerhiany-valos-problema-vagy-spekulacio-eredmenye#sigProIdd1edd6b9b5
Paradoxon, de tény: bolygónkon van elég élelmiszer, de a Föld minden nyolcadik lakosa éhezik. Az ENSZ adatai szerint évente átlagosan 152 kg gabona jut egy emberre, vagyis napi fél kiló. Azonban a statisztika ugyanakkor azt is kimutatja, hogy napjainkban a világon 870 millió ember éhezik.
2012 végére az alapvető élelmiszerek piaca stabilizálódott. A nyári rekordokat követően a gabonaárak indexe kissé csökkent, jelentéktelenül olcsóbb lett a hús, a tej viszont drágább lett. Egészében véve az élelmiszerek ára jelenleg magas, egyszóval, akár történelmi maximumról is beszélhetünk. Ennek több oka is van – magyarázza az Invesztkafe független elemző ügynökség szakértője, Darja Picsugina.
„Az időjárás komolyan aláásta a biztonságot a világban. Azonkívül erre az energiahordozó-árak is hatással vannak. Hiszen ahhoz, hogy az élelmiszert bárhová kiszállítsák, olaj kell, az olajárak pedig egyre növekszenek. Rá kell mutatni a nemzetközi konkurenciára is. Tudjuk, hogy Európában támogatást kap a földművelés, ugyanakkor oda nem engedik be a termelőket más országokból. Vagyis a konkurencia eltolódott. De nem feledkezhetünk meg a spekulációkról és a derivatív eszközökről sem.”
A derivatívák olyan pénzügyi eszközök (értékpapírok, kötvények, határidős szerződések), amelyek a piaci forgalomban lévő konkrét áruhoz kapcsolódnak, jelentős mértékben ezek határozzák meg a mezőgazdasági termékek árát. Így működik a mai nemzetközi pénzügyi rendszer. Eleve a derivatívák szorosan az élelmiszer-áruk reális adás-vételéhez kapcsolódtak, de most elszakadtak a valós termeléstől. Így, például, csupán a chicagói tőzsdén kötött határidős szerződések volumene a reálisan termelt gabona értékének tízszeresét, sőt akár százsorosát is kiteszi. Vagyis a piacok torz árakat diktálnak. Egyébként ezek az árak éppen a derivatíva-piac fejlődésével kezdtek növekedni, miközben előtte 40 éven át egyre csak csökkentek – jegyzi meg Darja Picsugina.
„2008–2009-ben, ezekben a válságos években, rohamosan megnövekedett az élelmiszerek ára, ami nem az időjárással volt kapcsolatban, hanem azzal, hogy a derivatív eszközök népszerűvé váltak. Jelenleg már tudatában vannak a problémának, nyáron nemzetközi szinten is megvitatták, de nem döntöttek semmit. A piac ugyanis szabad, és egyelőre nem világos, hogy mit lehetne itt tenni.”
Európai politikusok napirendre akarták tűzni ugyan az árupiaci tőzsdei játékszabályok kérdését, azonban máig nem kaptunk érdemi javaslatokat erre vonatkozólag. Közben az élelmiszerárak szabályozása nemcsak szociális vagy gazdasági, hanem politikai probléma is. A 2007–2008-as élelmiszerválság közismerten zavargásokat idézett elő számos fejlődő országban, a 2010. évi válság pedig a politikai helyzet gyökeres módosulását váltotta ki Észak-Afrikában és Közel-Keleten. Egyébként az idén a szakemberek a magas árak mellett a klimatikus tényezőt is aggasztónak tartják. Világszerte komoly problémák vannak a kereslet-kínálat terén az utóbbi évtizedek időjárása miatt – vannak térségek, ahol szárazság, és vannak, ahol árvíz pusztít.
Forrás: ruvr.ru
Kapcsolódó blog bejegyzésünk:
A bankok játéka az élelmiszerárakkal a szegények rovására