http://78.131.57.228/9-kulfold/2858-tiz-eve-indult-az-irak-elleni-nyugati-agresszio#sigProId5397e3b366
Tíz éve kezdték meg Irak elleni agressziójukat az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségesei. Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász ennek kapcsán fejtette ki gondolatait a The New York Times-ban.
Tíz éve az amerikai vezetés arról bizonygatta az országot és a világot, hogy az iraki rezsim érintett a 2001-es terrortámadásokban, s ezért háborút kell indítani ellene. Mindez hazugság volt. A figyelmeztetések viszont, miszerint a háború hazugságra épül, drága lesz és győzelem helyett csak veszteséget okoz majd, igaznak bizonyultak.
Kiderült, hogy Irakban nem voltak tömegpusztító fegyverek. A Bush-adminisztráció hazudott a nemzetnek, azért, hogy belerángassa a háborúba. A háború, amely amerikai ezrek, és iraki tízezrek életébe került, jóval drágább lett annál, mint amiről a háború apologétái győzködték a közvéleményt. A háború nem megerősítette, hanem meggyengítette Amerikát, és Bagdadban egy olyan rezsimet juttatott hatalomra, amely inkább Teheránhoz, semmint Washingtonhoz húz.
Mi a háború tanulsága?
A háború akkori apologétái ma úgy látják, hogy 2003-ban „mindenki” hitt a háborúban, s ha voltak is ellenzői, azok nem tartoztak a mainstreamhez. És ebben van a probléma. E logika szerint ugyanis a háború ellenzőinek véleménye eleve nem számított figyelemre érdemesnek. Ezt nemcsak a politikai osztály gondolta így, hanem a sajtó is, amely a háború oldalára állt.
Howard Kurtz (CNN), aki akkor a The Washington Postban dolgozott, elmondása szerint 2003-ban a háborúhoz szkeptikusan viszonyuló cikkeket vagy le se közölték, vagy megrövidítették.
Meghatározó szerepe volt a háborús pszichózisban a hatalom és a tekintély megalapozatlan tiszteletének. A független szakértői véleményeket igyekeztek elsikkasztani.
Mindez azt mutatja, mennyire fontos a szkeptikusokra hallgatni, s megtanulni elkülöníteni az elemzéseket a propagandától.
2002-2003-ban a „másként gondolkodók” a folyamatos veszély, kitaszítottság atmoszférájában éltek, arra számíthattak, egy-egy „nem helyesen” megfogalmazott mondat a karrierjükbe is kerülhet.
Az iraki fiaskó arra emlékeztet, milyen fontos a szkepticizmus, és hogy nem szabad kizárólag a tekintélyekre hagyatkozni. Jusson eszünkbe az, ahogyan Colin Powell bizonygatta, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak!
Forrás: oroszvilag.hu