A 21. század közepére a Hold egyfajta hetedik földrészévé válik a Földnek jósolják a szakértők. A Holdon külön területeket alakítanak majd ki, és bázisokat építenek. Nem kizárt, hogy különböző országok gazdasági érdekei ütköznek majd ott össze.

A tudományos közösség egy része párhuzamot von a Sarkvidék és a Hold között, azt gondolva, hogy ott is versenyszerű küzdelem kezdődik majd. Különböző országok arra fognak törekedni, hogy megszerezzék a pólusokhoz közeli területeket, amik a legjobbak a lakóbázisok felállítására. Éppen a pólusokon található a legnagyobb mennyiségben az a jég, amiből oxigént lehet nyerni az űrhajósok számára, iható vizet és hidrogént, azaz rakéta-üzemanyagot.

Ezenkívül, a Hold erőforrásokban gazdag, többek között ritka fémekben. A bázisok közelében meg lehet oldani a kibányászásukat. A Hold felszínéből most fémeket kinyerni és elszállítani azokat a Földre megfizethetetlenül drága lenne. De némi idő elteltével, amikor Földi tartalékaink elérik végüket, nem találunk majd alternatívát a Holdnak. És a konkurencia ebben a szférában elkerülhetetlennek bizonyul.

Az 1967-ben kötött megállapodás szerint a Hold az egész emberiség tulajdona. Ott el lehet foglalni területet, de az nem von maga után semmilyen jogi következményt. Az űrhajósok és a bolygók közötti állomások által kihelyezett zászlók csak jelképesek. Ezért a Sarkvidék és a Hold összehasonlítása nem egészen korrekt, a Hold – mindenekelőtt a tudományos tudás kincstára, együtt kell azt feltárni, állítja Vjacseszlav Rodin csillagász:

Természetesen lesz nemzetközi együttműködés. De jelenleg semmiféle gazdasági célt nem kívánnak elérni. Egyelőre nem világos, hogy gazdaságilag előnyös lesz-e a közös tudományos együttműködés. A tudósok nem tudnak nem kommunikálni egymással, nem megosztani az ötleteket. Ezért a Földön közös a Holdat kutató csoport.

Ami a kereskedőket illeti, nekik elvben meg lehetne engedni a Hold erőforrásainak kibányászását, mondják a szakértők. Mindenkinek marad elég hely a Holdon. Ám valószínű, hogy a kereskedelmi tevékenységhez a Holdon kénytelenek leszünk nemzetközi jogi normákat kidolgozni. Magát az Egyezményt az űrt illetően nem kell korrigálni. A nemzetközi társaság legtöbb tagja megerősítette azt. Ennek ellenére, vannak országok, amik nem írták alá a dokumentumot, vagy a dokumentum aláírása és megerősítése nélkül csatlakoztak, mint például Kína és a KNDK. Hogy ezek az országok mennyire agresszíven viselkednek majd a „hetedik kontinensen”, nehéz megjósolni.

Forrás: ruvr.ru