Elvi döntést hozott a krími parlament arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.

A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz - közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.

A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról.

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását.

Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot.

Moszkva szerint lehetetlen Ukrajna NATO-csatlakozása

Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes.

A magas rangú diplomata szerint ez sohasem történhet meg. Azt mondta, hogy nem csak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.

Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője.

Putyin politikáját támogatja az oroszok többsége

Immár második hete kétéves csúcson áll Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi indexe, s az oroszok többsége szerint meg kell védeni aktívan a Krímben élő oroszok érdekeit - ez derült ki két friss közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Valerij Fjodorov, az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) vezetője elmondta, hogy ugyanazt a kérdést tették fel mint 2009-ben, azaz védelmezze-e Oroszország a Krímben élő oroszok érdekeit, vagy inkább ne konfrontálódjon az ukrán hatóságokkal.

Öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 73 százaléka támogatta az érdekek tevékenyebb védelmét, míg 15 százalék inkább a konfliktus kerülését támogatta. Az új felmérés szerint az emberek 71 százaléka állt ki a krími oroszok védelme, míg 17 százaléka a szembenállás kerülése mellett.

Fjodorov elmondta azt is, hogy növekszik az érdeklődés Ukrajna iránt. Példaként említette, hogy három hete a megkérdezettek 72 százalékának, két hete 74, míg a múlt héten már nyolcvan százalékának voltak az ukrán események a legfontosabbak.

Szólt arról is, hogy az oroszok többsége az Ukrajnában történteket államcsínynek, erőszakos hatalomátvételnek nevezte, és úgy tartja, hogy Ukrajnában anarchia, törvénytelenség, banditizmus uralkodik, és polgárháború van. A megkérdezettek csupán 8 százaléka vélekedett úgy, hogy forradalom volt, míg 3 százaléka szerint amerikai provokáció, nyugati beavatkozás történt.

A VCIOM csütörtökön hozta nyilvánosságra a március 1-2-án elvégzett, az államfő munkáját értékelő közvélemény-kutatás eredményét is. A felmérés szerint az oroszok 67,8 százaléka helyesli Putyin elnöki tevékenységét, egy héttel korábban pedig 67,7 százalék volt ez az arány. Szociológusok úgy vélekedtek, hogy a magas index a Szocsiban lezajlott téli olimpiával, valamint az Ukrajnában történtekkel magyarázható. Az előző csúcsot - 68,8 százalék - 2012 májusában, közvetlenül az elnöki beiktatás után mérték.

Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik

Nem hívatalos hírek szerint az Oroszországba menekült Viktor Janukovics leváltott ukrán elnököt szívinfarktus gyanújával kórházba szállították - jelentette csütörtökön a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap.

Az újság szerint Janukovics állapotát az orvosok "súlyosnak" minősítették. Az orosz lap hírét más források nem erősítették meg.

Néhány napja olyan híresztelés terjedt el az orosz és ukrán internethasználók körében - a kijevi Majdan egyik aktivistájának Facebook-bejegyzése nyomán -, hogy Janukovics meghalt. A hír később hamisnak bizonyult, cáfolták annak a kórháznak az orvosai, amelyben állítólag a megbuktatott ukrán elnök elhunyt. A hírre Vlagyimir Putyin is reagált.

"Még meghűl majd azok temetésén, akik ilyesmit terjesztenek róla" - tréfálkozott az orosz elnök.

Janukovics néhány napja a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy folytatni akarja harcát Ukrajna jövőjéért.

Ungvári magyar lap: köszönet az oroszoknak kisebbségvédő fellépésükért

Az Ukrajnában élő kisebbségek akár hálásak is lehetnének az orosz hadsereg fellépése okán írta csütörtöki vezércikkében az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság vezércikkét jegyző Dunda György főszerkesztő-helyettes szerint a Szpaszibo (köszönjük) című cikk felvezető megállapítása első pillantásra meredeknek tűnhet, de van benne logika, hiszen mint fogalmaz "nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hogy emlékezzünk, mivel is kezdte +uralkodását+ az új (ukrán) hatalmi többség a parlamentben. Miközben az ország a csőd szélén táncol, legfontosabb teendőjük a kisebbségbarát nyelvtörvény eltörlése volt."

Hozzáteszi: "Jól emlékezhetünk még a forradalmi vezetők agresszív és éles retorikájára, a radikálisabb majdanosok szavaiból kiérződő oroszgyűlöletre és ezzel együtt az általános kisebbségellenességre." Alig pár nap alatt viszont nagyot változott körülöttük a világ állapítja meg, emlékeztetve, hogy lembergiek (Lviv) egy toleranciaakció keretében elkezdtek oroszul beszélni, mélynemzeti érzelmű politikusok, közszereplők szólalnak meg oroszul.

A cikkíró szerint az ideiglenes államfő, aki másfél hete még bőszen szidta a régiópártiak nyelvtörvényét, most megszeppenve jelentette be, az új nyelvhasználati jogszabály megszületéséig érvényben marad a régi, nem írja alá annak hatályon kívül helyezését. És újabban a szélsőséges képződmények is mintha kicsit visszavettek volna abból a bizonyos nagy mellényből, végre kevesebbet látni őket a híradásokban, nem rohannak be dorongokkal, késekkel közintézményekbe így a szerző.

A nagy pálfordulás okát a cikkíró nem az európai hangvételre való váltásban, hanem abban véli felfedezni, hogy az említettek egyszerűen megijedtek az orosz csapatok gyors és határozott fellépésétől a Krímben. Emellett az orosz többségű régiókban eluralkodott közhangulat, Moszkva katonai válasszal fenyegető magatartása késztette megtorpanásra, a kárpátaljai magyarság számára is előnyös meghátrálásra az új ukrán vezetést.

"Amíg Európa csak szépen csengő nyilatkozatokkal, esetleg egy kis diplomáciai ejnye-bejnyével szokta kezelni a kisebbségeket ért sérelmeket, s ebből kifolyólag általában hatástalanul, addig a Kreml nagyon szigorúan és rémisztően, ugyanakkor hatásosan lépett fel az oroszokat ért sérelmek és jogfosztások miatt" mutat rá cikkíró, megállapítva, hogy ettől az "új Kijev" igencsak megrettent, hiszen a Kreml keménykezű ura értésére adta, mire számíthat, ha túlzásokba esik kisebbségügyi kérdésekben.

Foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét

Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradóra a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre - írta a crime.in.ua nevű ukrán hírportál.

Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 kilométerre, a Donuzlav tónál.

A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantások segítségével.

A hajózó utat ezzel lezárták, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozzák az ukrán flotta hadihajóinak átmenekítését az orosz erők által megszállt Krímből Odessza kikötőjébe.

A Donuzlav tó novoozernei kikötőjében az ukrán haditengerészet felszíni hajóinak 5. dandára, valamint 7. területvédelmi dandárja állomásozik.

A Krím orosz katonai műveletek kezdetekor, március 1-jén az ukrán hadiflotta parancsot kapott a félsziget elhagyására, miután orosz fegyveresek elkezdték ellenőrzésük alá vonni az ukrán haderő támaszpontjait, laktanyáit és parancsnoki posztjait. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg, az ukrán hadihajók egy jelentős része azonban nem tudta elhagyni a Krímet.

A csütörtökön elsüllyesztett két orosz hadihajó közül az Ocsakov 1973 óta volt a Fekete-tengeri Flotta állományában, 2011-ben kivonták a hadrendből és fémhulladékként tervezték eladni. Az 1985-ben hadrendbe állított Sahtyor mentőhajó két éve állomásozott Szevasztopolban.

Forrás: hirado.hu