Iraknak nagyobb amerikai támogatásra lesz szüksége ahhoz, hogy vissza tudja szorítani az iszlamista felkelést - jelentette ki csütörtökön Barack Obama amerikai elnök.

Az elnök nem részletezte, hogy miféle segítségnyújtásra gondolt, csak annyit mondott, hogy semmit sem zár ki.

Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője ezt később úgy pontosította, hogy az Egyesült Államok nem mérlegeli szárazföldi csapatok Irakba küldését. Carney szerint Obama arról beszélt, hogy nem zárja ki amerikai légicsapások lehetőségét.

Obama Tony Abbott ausztrál miniszterelnököt a Fehér Házban fogadva nyilatkozott az iraki helyzetről. Mint mondta, aggodalommal szemléli az ottani fejleményeket, és szavatolni szeretné, hogy a szélsőségesek ne tudják megvetni a lábukat Irakban vagy a szomszédos Szíriában. Arra bíztatta az iraki kormányfőt, hogy dolgozzon ki olyan kompromisszumot, amely lehetővé tenné, hogy a mérsékelt síiták és szunniták összefogjanak a szélsőségesek ellen.

John Kerry külügyminiszter kijelentette, hogy Washington közvetlen kapcsolatban áll Núri al-Máliki iraki miniszterelnökkel, és segítséget nyújt Bagdadnak. Amerikai sajtóértesülések szerint Máliki már hetekkel ezelőtt azt kérte titokban az Egyesült Államoktól, hogy mérjen légi csapást az iszlamista erőkre.

John McCain republikánus szenátor csütörtökön újfent azt sürgette, hogy a kialakult válság megoldása érdekében Obama rendelje vissza az aktív katonai szolgálatba David Petraeus tábornokot, aki Irakban és Afganisztánban is sikeresen alkalmazta a felkelésellenes stratégiát. Petraeusnak, aki 2011 szeptemberében átvette a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) irányítását, 2012 novemberében egy nőügy miatt kellett távoznia posztjáról.

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű szélsőséges szunnita iszlamista csoport kedden elfoglalta Moszult, Irak második legnagyobb városát, Ninive tartományt, valamint Kirkuk és a szintén közeli Szalaheddin tartomány egyes körzeteit. Az ILIÁ szerdán vonta ellenőrzése alá a Moszul és Szamarra között fekvő Tikrítet. Jelentések szerint a szélsőséges erők csütörtökön Bagdad felé közeledtek.

Az utolsó amerikai csapatok 2011-ben, hét és fél évvel az Irak elleni invázió kezdete után vonultak ki a közel-keleti országból, miután Bagdad nem volt hajlandó belemenni, hogy az ország területén állomásozó amerikai katonák továbbra is immunitást élvezzenek az iraki igazságszolgáltatással szemben.

Irakban több mint 4400 amerikai katona vesztette életét. A Kongresszusi Kutatási Szolgálat adatai szerint az iraki jelenlét 2011 végéig 802 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak.

Bírálói szerint Obama elnök hasonló káoszt okozhat Afganisztánban is, miután bejelentette, hogy 2014-ben az összes harcoló egységet, 2016 végéig pedig az összes amerikai katonát kivonja a közép-ázsiai országból.

Forrás: MTI