Kilátásba helyezné Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból David Cameron brit miniszterelnök arra az esetre, ha az EU elutasítja a London által követelt átfogó reformok végrehajtását - írta "jól értesült" forrásait idézve a hétfői The Times.

A tekintélyes konzervatív brit napilap szerint ez az eddigiekhez képest jóval keményebb álláspont lenne. Cameron már tavaly bejelentette, hogy ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015 májusában esedékes parlamenti választásokat, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. London elsősorban alapvető fontosságúnak tartott uniós döntési jogkörök "hazatelepítését" kívánja elérni.

A brit választók e reformtárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül szeretnék-e tudni hazájukat.

Cameron eddigi álláspontja az volt, hogy ha a London által igényelt uniós reformokat sikerül elérni, akkor ő Nagy-Britannia EU-tagsága mellett fog érvelni a népszavazás kampányában.

Ehhez képest jelentene komoly fordulatot, ha a brit kormányfő - még a Brüsszellel tervezett tárgyalások lezárulása és a népszavazás előtt - hivatalosan felvetné Nagy-Britannia EU-kilépésének lehetőségét.

A The Timesnak nyilatkozó források szerint arról még nem született döntés, hogy ez a fenyegetés mikor hangozzék el, de az egyik lehetséges időpont a Konzervatív Párt szeptember végén esedékes éves kongresszusa.

A lap értesülései szerint a Downing Street-i stábon belül már akkor felmerült e figyelmeztetés nyilvános elhangzásának lehetősége, amikor Jean-Claude Junckert választották az Európai Bizottság következő elnökévé.

A Londonban túlzottan föderalistának tartott Juncker jelölését a brit kormány a végsőkig ellenezte, de Cameron reakciója annak idején végül csak arra a kijelentésre szorítkozott, hogy a luxemburgi politikus megválasztása nyomán nehezebb lesz Nagy-Britanniát az Európai Unióban tartani.

A London által szükségesnek tartott reformcsomag egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye. A brit kormány a mostani - legfeljebb hét évi korlátozást engedélyező - szabályozás helyett olyan rendszert szeretne, amely addig nem tenné lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az újonnan felvett tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy meghatározott szintet.

A brit sajtó által nemrégiben megszellőztetett - hivatalosan meg nem erősített - elképzelések szerint a brit kormány ezt visszamenőlegesen, tehát az EU-ba már felvett közép- és kelet-európai tagországokra is érvényesítené.

Forrás: MTI