Jövő szeptemberig haladékot kapott Nagy-Britannia 2,1 milliárd eurós EU-hátralékának idén december elsején esedékes befizetésére - derül ki a pénzügyminiszterek tanácskozását követően kiadott nyilatkozatból.

A közlemény nem nevesíti az Egyesült Királyságot, sőt kiemeli, hogy a döntés nem tesz különbséget a tagországok között, így a lehetőség minden tagállam számára adott, ha kivételesen sok pénzt kell befizetniük az uniós büdzsébe. Tény azonban, hogy a legtöbb pénzt, 2,1 milliárd eurót az Egyesült Királyságnak kell befizetnie az uniós kasszába.

George Osborne brit pénzügyminiszter a tanácskozás után arról beszélt, hogy végül országa csak az összeg felét fogja befizetni, két részletben, jövő júliusban és szeptemberben. Uniós források viszont rámutattak, hogy Osborne összemossa az összeget a briteknek a nyolcvanas évek óta hagyományosan járó visszatérítéssel, amelyet még Margaret Thatcher korábbi konzervatív brit kormányfő alkudott ki Nagy-Britanniának. A befizetendő összeg változatlan - közölte egy neve mellőzését kérő tisztviselő. Bizottsági tisztviselők viszont elképzelhetőnek tartották, hogy jövőre, a 2016-os költségvetési tárgyalásokon visszatérjenek erre.

Krisztalina Gerogieva, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős alelnöke úgy értékelte, hogy Osborne állítása "tényszerűen igaz". Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter viszont arra a kérdésre, hogy valóban csökken-e a britek által befizetendő összeg, azt felelte: erről nem volt szó a megbeszéléseken. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy a visszatérítés nagyon hosszú ideje jár már az Egyesült Királyságnak, azon túlmenő, újabb engedményt viszont most nem kapott.

A végösszeg körüli polémia abból fakad, hogy Nagy-Britannia 1984 óta minden költségvetési évet követően visszakapja előző évi nettó befizetésének jelentős hányadát. Ezt arra hivatkozva harcolta ki annak idején Thatcher, hogy országa akkor is jelentős nettó befizető volt, viszont az uniós költségvetés legnagyobb - és akkor még nagyobb - részét felemésztő agrártámogatásokból nem igazán részesül, mert agráriuma arányaiban jóval kisebb, mint például Franciaországé. A most befizetendő 2,1 milliárdból London várhatóan valamivel több mint egymilliárdot 2016-ban visszakapott volna, ehhez az összeghez viszont a megállapodás értelmében már jövőre hozzájuthat. Így egyrészt valóban csak nagyjából az elvárt összeg felét kell szeptemberig befizetnie, másrészt viszont az a pénz, amellyel a számla csökken, egyébként is járt volna a briteknek.

A tanács nyilatkozata azzal indokolja a hosszabb idő alatti részletfizetésről szóló döntést, hogy "több tagállamnak" jelentős mértékű pótlólagos hozzájárulást kellene befizetnie, a december 1-jéig hátralévő idő pedig meglehetősen rövid, így ez "különlegesen súlyos pénzügyi következményekkel jár" ezen országok számára. A pénzügyminiszterek tanácsa ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a rendkívüli körülményeket, és módosítsa a pótlólagos befizetésekre vonatkozó költségvetési javaslatot.

Az uniós kasszába történő pótlólagos brit befizetési kötelezettség úgy keletkezett, hogy az EU apparátusa először mindig a tagországok költségvetésének várható alakulása alapján állapítja meg a közös büdzsé feltöltéséhez való esedékes hozzájárulás mértékét, majd pedig a nemzeti költségvetési folyamatok tényleges alakulásának fényében kiigazítja azt.

Idén nem csak Nagy-Britanniának, hanem Hollandiának és Olaszországnak is be kell még fizetnie utólag egy bizonyos összeget, miközben a franciák és a németek visszakapnak valamennyit. Hollandiának 642 millió euróval kell megtoldania az eddig befizetett összeget. Ezzel összefüggésben Dijsselbloem is közölte: hazája sem egy összegben és pár héten belül, hanem részletekben és jövő szeptemberig fog fizetni.

David Cameron brit miniszterelnök a legutóbbi EU-csúcson leszögezte, hogy a javaslat elfogadhatatlan, London pedig idén decemberig semmiképpen sem fizeti ki a 2,1 milliárd eurót.

Az Egyesült Királyságban májusban általános választást tartanak, amelynek megnyerése esetén a miniszterelnök népszavazást helyezett kilátásba az Egyesült Királyság uniós tagságáról.

Forrás: MTI