http://78.131.57.228/9-kulfold/5074-a-gyenge-rubel-moszkva-strategiai-eszkoze-gyenge-olajarak-ellen#sigProIda245344c6d
Az egyre gyengébb rubel válhatott az orosz kormány stratégiai eszközévé az olajárak zuhanásából eredő negatív költségvetési hatások kivédésére, ennek azonban jelentős inflációs és stabilitási ára lehet - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai tanulmányukban kimutatták, hogy a rubel, amely az év eleje óta csaknem 40 százalékkal gyengült, a globális felzárkózó térség legrosszabbul teljesítő valutájává vált, megelőzve még a technikai államcsődtől gyötört argentin pesót is.
Emellett az olajárak július óta végbement zuhanása a ház számításai szerint 100 milliárd dollárral csökkenti Oroszország éves exportbevételeit, tekintettel arra, hogy a nyersolaj és az olajtermékek adják a teljes orosz export kétharmadát.
A rubel hétfőn is folytatódó meredek gyengülésének nyilvánvaló oka az olajárak további esése, amely viszont annak az egyenes következménye, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) múlt heti értekezletén nem csökkentette 30 millió hordós napi kitermelés kvótáját - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint a rubelre a zuhanó olajárak mellett lefelé ható nyomást gyakorol az elhúzódó ukrajnai konfliktus és a nyugati szankciók miatt felgyorsult tőkemenekítés. A Capital Economics londoni közgazdászainak előrejelzése szerint valószínűleg meg fogja haladni a 110 milliárd dollárt az orosz gazdaságból 2014 egészében kivont tőke értéke, ráadásul Oroszország már csak korlátozottan fér hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz.
A cég szakértői szerint mindez magyarázza, hogy miért gyengült a rubel valamivel még nagyobb mértékben, mint amennyit az olajárak csökkenése egyébként indokolna.
A ház elemzői szerint ugyanakkor az a tény, hogy az orosz hatóságok egyelőre nem hajtottak végre intervenciót a rubel meredek gyengülésének megállítására, arra vallhat, hogy a gyenge rubel az orosz kormány fontos stratégiai eszközévé vált az alacsony olajárak által a közfinanszírozásban okozott károk enyhítésére. Mivel az olajexport-bevételek dollárban folynak be, a gyenge rubel miatt e bevételek hazai értéke növekszik, legalább részben ellensúlyozva az olajárak csökkenéséből eredő kieséseket.
A Capital Economics elemzőinek számításai szerint a jelenlegi, 50 rubel feletti dollárárfolyamon a hordónként 70 dolláros olajár jövőre 2,2 százalék körüli GDP-arányos orosz államháztartási hiányt eredményezhet, ugyanez az olajár a június elején mért 35 rubel/dolláros árfolyamon azonban a GDP-érték 5 százalékát elérő deficithez vezetne 2015-ben.
A közfinanszírozási helyzet enyhítésének ára azonban az infláció várható meredek emelkedése. A Capital Economics hétfői előrejelzése szerint a teljes árukosárra számolt tizenkét havi orosz infláció - amely októberben 8,3 százalék volt - 2015 közepére megközelíti a 11 százalékot.
A történelmi tapasztalatok mindemellett arra vallanak, hogy a meredek árfolyamzuhanások rendszerint feszültségeket keltenek az adott gazdaság pénzügyi szektorában, és az orosz bankrendszer különösen sebezhetőnek tűnik a gyenge rubelre. Jóllehet az orosz bankszektorban egyelőre kevés jele van a küszöbönálló stresszhelyzetnek, mégis az orosz pénzügyi szektor az az ágazat, amelyben figyelni kell a gyenge rubel által a reálgazdaságban okozott problémák első jeleit - fogalmaznak hétfői elemzésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői hétfőn ismertetett új, 2015-re szóló előrejelzésükben 9 százalékos egész évi átlagos oroszországi inflációt valószínűsítettek 2015-re a 2014-re általuk várt 7,6 százalék után, a gyenge rubel mellett tekintetbe véve az élelmiszerimportra kirótt orosz embargó árfelhajtó hatását is.
A ház emellett jelentősen rontotta az orosz gazdaság jövő évi teljesítményére adott prognózisát is. A Morgan Stanley elemzői szerint az orosz hazai össztermék 2015-ben 1,7 százalékkal visszaesik a cég által eddig várt 0,5 százalékos csökkenés helyett.
Az előrejelzés rontásának tényezői között a cég közgazdászai kiemelik, hogy felülvizsgált várakozásaik szerint az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók 2016 végéig érvényben maradnak, és az orosz gazdaságból az idén 110-130 milliárd dollárnyi tőkét vonnak ki a befektetők.
A Morgan Stanley eddigi előrejelzése az volt, hogy 2015 közepétől megkezdődik a nyugati szankciók feloldása, és a ház a hétfői felülvizsgálatig 80 milliárd dollárnyi tőkekivonást jósolt 2014-re.
A jövő évi oroszországi recesszió most már gyakorlatilag konszenzusos előrejelzés a Cityben.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai például legutóbbi, szintén jelentősen rontott előrejelzésükben közölték: az általuk eddig várt stagnálás helyett az orosz GDP-érték 1,5 százalékos visszaesésével számolnak 2015-ben.
Forrás: MTI