Életemben nem láttam még akkora hibát, amekkorát a svájci jegybank elkövetett az árfolyamkorlát váratlan feladásával - értékelte a CNBC elemzője a frank brutális erősödését hozó csütörtöki döntést. A UBS elemzői szerint oda a bank hitelessége belföldön és külföldön is. Egyesek szerint az MNB-nek kamatot kellene emelnie.

Azt hiszem, buta döntést hoztak, ami hatalmas veszteséget okozott a világ minden táján egy csomó embernek - értékelte a svájci jegybank (SNB) árfolyamkorlátjának feladását Dennis Gartman, a CNBC befektetői múlttal rendelkező pénzügyi szakírója. Életemben nem találkoztam ilyen rossz lépéssel egyetlen központi bank részéről sem - tette hozzá. A svájci valuta 30 százalékkal erősödött, miután az SNB feladta közel három és fél éve tartott 1,2 frank/eurós árfolyamkorlátját.

Semmi jelét nem adták annak, hogy valami ilyesmire készülnének - folytatta az SNB döntésének elemzését a szakértő. Az elmúlt években zsákszámra költötték a pénzt, hogy megakadályozzák a frank beerősödését a vállalt szint alá. Olyan pénzt védtek, amelyből annyit teremtenek, amennyit csak akarnak. Azt ígérték, hogy folytatni fogják az 1,2-es szint tartását. Igaz, hogy egy deviza árfolyamának védelme sokszor nehéz, de ezen belül az erősödés megakadályozása okozza a legkisebb gondot.

Számolhatják a veszteséget

Azzal, hogy feladta eddigi politikáját, az SNB óriási veszteségeket szenvedhet el, hiszen az erősebb árfolyamon vásárolt eurója leértékelődik. További hatása a bank döntésének, svájci tőzsdei árfolyamok gyökeres átértékelődése. Ezzel az alpesi ország sok polgárának okoztak komoly veszteséget. Az utóbbiak aligha találnak jó okot arra, hogy felmentsék ez alól a felelősség alól jegybankjukat.

A frank/euró paritáson, amelyhez az árfolyam a korlát feladása után közelít számos korábban meghozott üzleti befektetési döntés más megvilágításba kerülhet - hívják fel a figyelmet egy további következményre az UBS, a legnagyobb svájci bank elemzői. Bizonyos tervek így elveszthetik vonzerejüket. A helyi cégek jelentős termelést vihetnek el az országból. Összességében olyan deflációs sokk érheti a gazdaságot, amely megelőzte az árfolyamkorlát 2011. szeptemberi bevezetését.

A UBS szakértői úgy látják, hogy a jegybank maga nem vállalt nagy veszteségeket csütörtöki döntésével. Nagyjából 500 milliárd euró lehet a trezorjaiban, amelyen a bukta keletkezik, ám ezzel szemben áll a tavalyi nyereség, amely 38 milliárd frankra rúg. A különbség kezelhetőnek tűnik.

Hol lesz a vége

Hol lesz az frankerősödés vége? - teszik fel az egymillió dolláros kérdést a svájci bank közgazdászai. Ez azon múlik, hogy a befektetők a jelentős negatív kamat ellenére meddig hajlandóak a svájci valutába menteni a pénzüket. Az erős globális gazdasági bizonytalanság miatt eddig meglehetősen nagy áldozatokat vállaltak azok, akik biztonságban akarták tudni vagyonukat.

Az SNB abban bízhat, hogy 1,10 frank/eurón megáll az erősödés. Ezt még el tudják viselni az ország exportcégei. Ha azonban védeni próbálnák ezt a szintet, az ugyanolyan költséges lehet, mint az 1,2-es korlát tartása (ami végül is az árfolyamküszöb feladásához vezetett). A bank erre kényszerülhet, ha a világon továbbra is erős marad a befektetők kockázatkerülő magatartása.

Nem volt más választásuk

Az UBS szakértői végül felteszik azt a kérdést is, hogy mennyit veszíthet hitelességéből az SNB váratlan lépése miatt. Ez ügyben egyértelműen negatív a kép. Belföldön a gazdaság szereplői, a fogyasztók, a kisbefektetők, a cégek megbíztak abban az ígéretben, hogy a bank tartja az árfolyamkorlátot. Az ő csalódásuk nem lehet kicsi. Külföldön már az is idegességet okozott, hogy decemberben negatív kamatot vezettek be (azaz a jegybank díjat szed a nála elhelyezett betétekre). Ezt megfejelte az újabb váratlan lépés, így nem sok maradhatott a befektetők SNB-be vezetett bizalmából.

Boris Schlossberg, a BK Asset Management vagyonkezelő cég igazgatója azért mentséget is talál az SNB döntésére. Mindenki azt hitte, hogy a piac fogja kényszeríteni az árfolyamkorlát feladását, s ezzel a frank beerősödését az euróval szemben. Ezzel szemben a bank dobta be a törülközőt, amit azért vállalhatott fel, mert vezetői belátták, hogy gyakorlatilag lehetetlen tartani a küszöböt, miután az Európai Központi Bank (ECB) saját kiterjedt monetáris enyhítésének elindításával várhatóan beizzítja a bankóprést. Ez euróval áraszthatja el a piacot, ami tovább fokozhatja a frankra nehezedő felértékelési nyomást.

Hozzá csatlakozott Ipek Ozkardeskaya, a Swissquote pénzügyi szolgáltató cég elemzője, aki szerint az elmúlt időszakban az árfolyamot ért heves támadások késztethették lépésre az SNB-t - idézte a szakértőt a Reuters. Ha hagyták volna, hogy a küszöb spontán megrogyjon a nyomás alatt, azzal jóval nagyobb presztízsveszteséget szenvedtek volna el. Szerinte az új helyzetben kialakult piaci pánik addig fog tartani, amíg a bank elő nem áll új tervével a frank árfolyamának befolyásolására.

Mi motoszkált a fejükben?

Az svájci jegybank valójában a defláció ellen vívott harca részeként adta fel az árfolyamgátat - mondta Marc Chandler a CNBC-nek. A küzdelem azzal kezdődött, hogy 2011-ben, a küszöb bevezetése előtt élénken vásároltak külföldi kötvényeket. Ez a frankkínálat bővítésével egyfajta monetáris enyhítésként működött, amellyel azonban nem tudták útját állni a deflációnak, ezért bevezették az 1,2-es korlátot, amit most feladtak.

A szakértő szerint igazából nem az eurózónában várható fejlemények vannak a döntés mögött. Igaz ugyan, hogy az ECB monetáris enyhítésének várható megindítása - amely euróval árasztja el a piacot, ami tovább növelheti a frank iránti keresletet - szerepet játszhatott az SNB stratégiájának feladásában, ám nem ez a lényeg. Az olaj és a nyersanyagok árzuhanása a kulcstényező, ami lényegében reménytelenné teszi a defláció elleni harcot, új utak keresésére kényszeríti a döntéshozókat.

Chandler felhívja a figyelmet arra, hogy a devizapiacok igen kis részét szívják fel a világ befektetéseinek. Emiatt ezek főként a spekulánsok játékterei, illetve néhány üzletembernek fontosak. A világgazdasági folyamatok alakulása szempontjából azonban az olajár hanyatlása, az infláció elsorvadása, a defláció kialakulása, a halovány nominális növekedés az igazi kihívás. Nem csak a svájci, hanem a világ többi jegybankja is ezzel szembesül.

Forrás: napi.hu