Barack Obama amerikai elnök a CNN hírtelevízióban vasárnap sugárzott interjújában ismételten elutasította, hogy a "terrorizmus elleni" harcot a "radikális iszlám elleni háborúnak" vagy "vallásháborúnak" minősítse.

Érvelése szerint az ilyen címkézés akadályozná a radikális ideológiák kiirtását a muszlim közösségekben.

"Nem játszom szójátékot a címkékkel. Úgy hiszem, mindannyian elismerjük, hogy ez olyan különleges probléma, amely a muszlim közösségekben gyökerezik. De azt gondolom, rossz szolgálatot teszünk magunknak ebben a harcban, ha nem vesszük figyelembe azt a tényt, hogy a muszlim közösségek túlnyomó többsége elutasítja ezt az ideológiát" - nyilatkozott az elnök.

Republikánus részről az elmúlt hetekben több kritika érte az elnököt, amiért nem hajlandó a Nyugat ellen Sydneyben vagy Párizsban végrehajtott terrorcselekményt az "iszlám szélsőségességnek" tulajdonítani vagy kijelenteni, hogy az a radikális iszlámban gyökerezik.

"Vallásháborúban állunk a radikális iszlamistákkal. Tényleg nyugtalanít, amikor azt hallom, hogy az Egyesült Államok elnöke vagy vezető szóvivője nem képes elismerni, hogy vallásháborúban állunk" - jelentette ki korábban a Fox Newsnak Lindsay Graham republikánus szenátor.

Az elnök ezzel szemben a vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, az Egyesült Államoknak óvakodnia kell attól, hogy a terroristákat cselekedeteik vagy az általuk az Amerika számára jelentett fenyegetés eltúlzásával győzelemhez juttassa.

Obama rámutatott, hogy tisztában van a "terrorizmus szörnyű következményeivel", de - mint mondta - terrorcsoportok nem fenyegetik létében sem az Egyesült Államokat, sem a fennálló világrendet.

"Az igazság az, hogy képesek ártani. De megvan a képességünk ahhoz, hogy reagálásunk módját megfelelő módon szabályozzuk, és hogy ne csorbítsuk a lényegét annak, hogy kik vagyunk. Ez azt jelenti, hogy mi például nem alkalmazunk kínzást, hogy ezzel aláássuk az értékeinket és hitelességünket szerte a világon" - fogalmazott Barack Obama.

"Ez azt jelenti, hogy ezt (a problémát) nem olyan stratégiával közelítjük meg, hogy a megszálló hadseregeket küldünk szét és whack-a-mole-t (játéktermi gumikalapácsos vakondcsapkodást) játszunk mindenhol, ahol megjelenik egy terrorista csoport, mert az elapasztja gazdasági erőnket, és óriási terheket ró a hadseregre" - tette hozzá.

Az elnök szerint az Egyesült Államoknak "sebészi" pontosságú csapásokat kell mérnie, ha az országot konkrét fenyegetés éri, anélkül, hogy elidegenítené a muszlimok békés és a szélsőségességet elutasító többségét.

Obama kijelentette, hogy büszke az iraki és az afganisztáni háború "felelősségteljes" befejezésére.

Az elnök a háromnapos indiai látogatását követően az ázsiai erőviszonyokról szólva kijelentette, hogy Kínának nem kellene fenyegetve éreznie magát az amerikai-indiai közeledéstől, és meglepetését hangoztatta a Washingtont és Újdelhit ért pekingi bírálatok miatt. A méltatás hangján szólt arról, hogy az 1,2 milliárd lakosú dél-ázsiai ország az Egyesült Államokkal együtt osztozik a demokrácia értékein.

Barack Obama szerint a történelemnek egy olyan pillanata érkezett el, amely lehetőséget teremtett arra, hogy minden olyan ország profitáljon belőle, amely betartja a "közös szabályok és szabványok rendszerét". Szavai szerint az Egyesült Államok "nem mások kárára, hanem másokkal együtt" törekszik saját jólétének növelésére.

Megismételte, hogy az Egyesült Államoknak "nagyon érdekében áll", hogy folytatódjon Kína "békés felemelkedése".

"Ami veszélyes (lenne) számunkra, az egy destabilizált, elszegényedett és széthulló Kína. Számunkra jobb, ha Kína boldogul" - mondta az elnök.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Kína nem növekedhet mások kárára.

Forrás: MTI