Washington hozzájárulna több száz iráni centrifuga működtetéséhez a hat évvel ezelőtt még titkos fordói föld alatti bunkerban, cserébe azért, ha Teherán más helyszínen is korlátozná a centrifugák működését, valamint a kutatást és a fejlesztést - írta csütörtökön nyugati hivatalos forrásokra hivatkozva az AP amerikai hírügynökség.

Az alku értelmében Teherán több száz centrifugát üzemeltethetne a fordói létesítményben, az irániaknak ugyanakkor nem engednének meg ott olyan munkálatokat, amelyek atomfegyver létrehozását eredményezhetnék. Az objektumban nemzetközi ellenőrzéseket tartanának. Irántól cserébe megkövetelnék, hogy csökkentsék a natanzi létesítményben üzemelő centrifugák számát és fogadják el nukleáris programjuk egyéb korlátozásait is.

Urán helyett, amely dúsított formájában felhasználható a nukleáris fegyverek hasadó magjához, a Fordóban engedélyezendő centrifugákban kizárólag olyan elemek - például cink, xenon vagy germánium - izotópszétválasztását engedélyeznék, amelyek a gyógyszergyártásban, az iparban vagy a tudományos kutatásban használhatók fel. Az ottani centrifugák száma nem lenne elegendő ahhoz, hogy egy éven belül egy nukleáris fegyver előállításához szükséges dúsított uránt állíthassanak elő a segítségükkel.

Egy, az AP-nek névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személy nem kommentálta a kompromisszumos javaslatra vonatkozó értesülést, de leszögezte: kezdettől fogva Fordo olyan átalakítása volt a cél, hogy a létesítményt ne lehessen urándúsításra használni.

A hírügynökségnek nyilatkozó hivatalos személyek szerint a Fordóval kapcsolatos potenciális kompromisszum csak egyike azoknak a műszaki lehetőségeknek, amelyek az iráni nukleáris program korlátozásának keretszerződéséről Lausanne-ban folytatott végső tárgyalások napirendjén szerepelnek. Ezek mindegyikének az a célja, hogy az egyezmény tervezett 10 éves hatálya alatt olyan körülményeket teremtsen, amelyek legalább egy éven át lehetetlenné tennék Teherán számára a saját atomfegyver előállítását.

Szakértők szerint a fordói kompromisszum így is problematikus lenne, mert érintetlenül hagyja az urániumdúsításra gyorsan átállítható berendezéseket. Az Egyesült Államok és szövetségesei eredetileg az összes centrifugát el akarták távolíttatni a létesítményből.

Gondot okozhat emellett az ellenőrzés is, Irán ugyanis a múltban elzárkózott a szúrópróbaszerű ellenőrzésektől és továbbra sem válaszolt meg minden olyan kérdést, amelyek nukleáris tevékenységének lehetséges múltbeli katonai dimenzióira vonatkoznak. A fordói létesítményt ráadásul mélyen egy hegy alatt hozták létre, így csekély sebezhetősége az esetleges légicsapásokkal szemben.

Az AP értesülései szerint a felek megállapodás esetén 6500-ban maximálhatják az iráni centrifugák számát, amelyek közül 6 ezer Natanzban fog működni. A létesítményben jelenleg 10 ezer centrifuga van. A lehetséges kompromisszum esetén Teheránnak sokkal több ilyen eszköze lenne, mint amennyit az Egyesült Államok eredetileg javasolt. Washington egy 5-1500 centrifugát megengedő "plafonról" indított, de tavaly amerikai hivatalos személyek már egy 4 ezres alku lehetőségéről beszéltek.

A John Kerry amerikai és a Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter vezette küldöttségek csütörtökön ültek ismét tárgyalóasztalhoz Lausanne-ban. A felek a március 31-i határidőig szeretnének megállapodásra jutni a keretszerződésről, június 30-ra pedig végleges, hosszú távra szóló egyezséget kötnének. A Nyugat enyhítene az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.

Forrás: MTI