Nemrég összejött Iránnal az atomprogramjával kapcsolatos fő megállapodás, nagy is volt az öröm. Iránnak roppant sürgős lett, hogy végre exportálhassa olaját, Oroszországnak pedig érdekes módon az, hogy mihamarabb szállíthassa Iránnak az ún. S-300-as rakétákat. Izrael megijedt, Amerika nyugtat.

Oroszország az Irán elleni szankciók részeként vállalta, hogy nem szállít fegyvereket az országnak. A mostani megállapodás, ha végül életbe lép, eltörli a szankciókat és így az orosz fegyverszállítások előtt sem lesz több akadály. Iránnak még 2007-ből megállapodása van Oroszországgal arról, hogy S-300-as légvédelmi rakéta rendszereket vásárol tőle, ami egy meglehetősen fejlett fegyverrendszer. 2010-ben azonban Medvegyev akkori orosz elnök a nyugat iránti jószándéka jeléül felfüggesztette a szállításokat.

Putyin szállítana

Azóta sok minden történt, Oroszország és a nyugat kapcsolata igencsak megromlott. Most, hogy az előzetes megállapodás megszületett Iránnal, Putyin úgy gondolja, már semmi nem szól az ellen, hogy leszállíthassák a rakétarendszereket. Persze Oroszország kivárhatná a végső aláírást is, amikor a többi szankció is megszűnik, de két oka is lehet arra, hogy ezt ne tegye. Az egyik az, hogy ezzel egy kis borsot törjön a nyugat orra alá, jelezve, hogy ha ők nagyon piszkálják Ukrajna miatt, akkor azért ő is tud kellemetlenkedni. A másik ok sokkal racionálisabb: sietnek, nehogy Irán szerződést bontson és mástól vegye meg a fegyvereket.

Néhányan, mindenekelőtt Izrael, megijedtek attól, hogy Irán ezeket a fegyvereket pont arra tudja majd felhasználni, hogy megvédje velük nukleáris programjai helyszínét, ha valaki támadná azokat. Márpedig ez az opció nyilván fennmarad arra az esetre, ha Irán nem tartaná be a megállapodást és újra belekezdene a nukleáris fegyverek fejlesztésébe.

Obama nyugtat

Erre Obama elnök gyorsan nyilatkozott, megpróbál mindenkit megnyugtatni, hogy legyen bármilyen fejlett az orosz fegyverzet, neki sokkal jobbak vannak, ha összeütközésre kerül sor, meg sem kottyannak neki az S-300-asok. Számokban kifejezve úgy érzékeltette, hogy Amerika 600 milliárd dollárt költ egy évben fegyverkezésre, Irán 17-et, így fel sem merül, hogy érdemben ellenfél lehetne.

Azt nem tudni, hogy ez megnyugtatja-e az aggodalmaskodókat, de Obama hozzátette, hogy ez már egy sok éves ügylet, melyet kifejezetten az ő kérésére függesztettek fel az oroszok. Így most nem mondhatja azt neki, hogy bocs, most mégse folytassátok.

Amerikai felelősség

Az orosz külügyminiszter megnyugtatásként elmondta, hogy ezek nem támadó fegyverek, nem alkalmasak arra, hogy veszélyeztessék a régió országait, köztük Izraelt. Kifejezetten légvédelmi rakéták, melyek arra alkalmasak, hogy 150 kilométeres hatótávolságon belül 100 objektum mozgását kövessék, és abból rakétától függően 12-36 darabot befogjanak és megsemmisítsenek.

Izraelnek pont ez az aggálya: ha neki egyedül kéne veszély esetén kilőnie az iráni nukleáris létesítményeket, ezáltal sokkal nehezebb dolga lenne. Így óhatatlanul megnő Amerika felelőssége: ha mégis rosszul sül el az Iránnal való megállapodás, és felmerül a nukleáris veszély, mindenképpen neki kell katonailag beavatkoznia.

Forrás: privatbankar.hu