Törökország és Kína kereskedelmében a nemzeti valuták használatát szorgalmazta Recep Tayyip Erdogan török elnök a török-kínai üzleti fórumon, egyben üzletemberek egy nonprofit képviseletének hivatalos megnyitóján Pekingben, kínai látogatásának második napján.

Ankara és Peking már 2012-ben devizacsere (swap) megállapodást kötött, de csak miután idén májusban a kínai ICBC bank 75,5 százalékos részesedést szerzett a török Tekstilbankban, igyekeznek kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Mint Erdogan jelezte: az eddigi 10 milliárd jüanos (1,6 milliárd dollár) keretet 5-10 milliárd dollárra szeretnék bővíteni.

A csütörtöki eseményre némi meglepetésre eljött Hszi Csin-ping kínai államelnök is, aki felszólalásában Törökországtól jobb befektetési körülményeket kért a kínai vállalatok számára, továbbá a gyorsvasúti, új energia ipari, légi ipari, valamint a pénzügyi-befektetési területen történő együttműködésben rejlő lehetőségeket hangsúlyozta. "A vállalkozók a kölcsönösen előnyös együttműködés kulcsszereplői" - mondta a kis, közepes és nagyvállalatok képviselői előtt.

Erdogan a körülbelül 300, köztük 160 kínai üzletember előtt kijelentette, kölcsönösen több befektetésre lenne szükség mindkét országban. Jelezte, ezek támogatásában a kormányok megállapodtak, s hozzátette azt is, hogy a török vállalatok elsősorban az energia ágazatban keresik a lehetőségeket. Megjegyezte, bízik abban, hogy az Új Selyemút koncepció révén több kínai tőke érkezik Törökországba. Megemlítette, hogy a kínai üzletemberek, vállalatok számára szabad-kereskedelmi zónát kívánnak létrehozni.

A török elnök azt is közölte, egy közös egyetem létrehozását kezdeményezték kínai partnereiknél. Kitért arra is, hogy a Turkish Airlines légitársaság jelenleg 3 kínai városban heti 7 járatot üzemeltet és Törökország kész további 8 várossal légi összeköttetést teremteni.

A kétoldalú kereskedelmi forgalomban jelentős aránytalanságok mutatkoznak, s Ankara ezen szeretne javítani. Can Ziplar, a Müsiad török üzletembereket tömörítő szövetség csütörtökön megnyitott képviseletének vezetője arról beszélt, hogy a Kínába irányuló török export értéke tavaly alig érte el a 2,9 milliárd dollárt, miközben az import Kínából megközelítette a 25 milliárd dollárt.

Elmondta, szervezetüknek 12 ezer magánszemély a tagja, de ezáltal - közvetve - 50 ezer vállalat tartozik hozzájuk, amelyek együttesen a török GDP 20 százalékát adják. Képviseletük a török termékek eladását segíti, a biztonságos üzletkötés garanciáit igyekszik megteremteni, emellett az importügyletek biztonságát és a törökországi kínai beruházásokat szeretnék elősegíteni.

Erdogan látogatásának több olyan eleme volt, amelyet nem tártak a nagy nyilvánosság elé. Ebből az egyik, annak a kínai rakétavédelmi rendszernek a megvásárlásával kapcsolatos, amely két éve húzódik. A jelek szerint azonban, a NATO ellenzésének dacára, Ankara hajlik rá, hogy véglegesen is kimondja a kínai vállalat ajánlatára az igent. Az MTI-nek több forrásból is megerősítették, minden jel arra utal, hogy a technológiai transzferrel kiegészülő üzletet előbb-utóbb nyélbe fogják ütni.

Jól értesült források azt is elmondták, hogy Ankara nyitott Kína irányába harmadik atomerőművének megépítésével kapcsolatban. Az elsőre kiírt tendert orosz, a másodikat japán beruházók nyerték. Törökország ugyancsak érdekelt új vasútvonalak és autópályák megépítésében, szeretne gyorsvasúti szerelvények gyártására berendezkedni.

Forrás: MTI