Úgynevezett Befektetési Bírósági Rendszerrel (Investment Court System), gyakorlatilag állandó hibrid törvényszékekkel váltaná fel az Európai Bizottság azt a sokat támadott mechanizmust (ISDS), amely a szabad-kereskedelmi egyezményekben a befektetők és az államok közötti jogviták rendezését szolgálja - ismertette legújabb javaslatát szerdán az Európai Bizottság.

Az ISDS-szel szemben az a bírálat fogalmazódott meg, főleg pártok és lobbiszervezetek, érdek-képviseleti testületek részéről, hogy azon keresztül például amerikai vállalatok képesek lennének kilúgozni az unióban érvényes, az amerikainál szigorúbb előírásokat, egészségügyi szabályokat, szabványokat, szélsőséges esetben elvonva ezzel a jogalkotás lehetőségét, és így szuverenitásuk egy részét is az unió tagállamaitól.

A bizottság ezt több ízben igyekezett cáfolni, az új javaslattal kapcsolatban ugyanakkor megjegyzi, hogy az Európai Parlament, a tagállamok, a nemzeti parlamentek és a nyilvános konzultáción keresztül az érintettek és a közvélemény részéről érkezett visszajelzések alapján készült.

"A cél az, hogy minden szereplő maradéktalanul megbízzon a rendszerben" - írja közleményében az Európai Bizottság.

A javasolt bírósági rendszerben nem döntőbírák, hanem magasan képzett és nagy tapasztalattal rendelkező, a szabad-kereskedelmi partnerrel közösen kinevezett bírák ítélkeznének. A rendszer elsőfokú és fellebbviteli bíróságokból állna, így a fellebbezés lehetősége is megvalósulna, a fellebbezés pedig Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mintájára működne.

A bizottság javaslata azt is korlátozná, hogy a beruházók milyen jellegű vitás ügyekkel fordulhatnak a törvényszékekhez, így például őket érintő hátrányos megkülönböztetés, kompenzáció nélküli kisajátítás vagy igazságszolgáltatás megtagadása esetén fordulhatnának ezekhez a bíróságokhoz.

A brüsszeli testület emellett azt ígéri, hogy a befektetési bíróságok működése átlátható lesz, az ügyekben pedig világos szabályok alapján születnek majd a döntések. Az eljárások, meghallgatások nyilvánosak lesznek, az elhangzottakat az interneten is közzéteszik, és bármely ügyben bármilyen érintett fél beavatkozhat majd, viszont a rosszhiszemű kereseteket gyorsan elutasítják majd.

A javaslat nemcsak az Egyesült Államokkal kidolgozandó, úgynevezett Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséget (TTIP), hanem az összes olyan szabad-kereskedelmi megállapodást is érintené, amelyet az Európai Unió köt más államokkal. Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja elmondta, hogy a javaslatról még nem egyeztettek az Egyesült Államokkal, mert az egyelőre még csak a bizottság javaslata, nem elfogadott uniós álláspont, de - mint fogalmazott - bízik abban, hogy Washingtonban "tudnak olvasni".

Forrás: MTI