Jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer "a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul".
   
Hangsúlyozta, az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.
   
A görög uniós biztos elmondta, hogy eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében, ami messze elmarad a célkitűzésektől, de az utóbbi hónapokban "pozitív irányú elmozdulás történt". Hozzátette, szeptemberig még el lehet érni a célokat, de ehhez szükség van minden tagország szerepvállalására.
   
"A szolidaritás nem lehet pusztán néhány tagállam felelőssége. Közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez" - közölte. "Noha több uniós tagállam fokozta a részvételét, de sajnálatos módon még van egy-két olyan ország, amely nem helyezett át egyetlen személyt sem, ami a kötelezettségeik megszegésének tekinthető" - szögezte le.
   
Dimitrisz Avramopulosz haladéktalan cselekvésre sürgette azokat a tagállamokat, amelyek eddig egyetlen menekültet sem vettek át, valamint azokat is, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból. Leszögezte, ha egy hónapon belül nincs előrelépés, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog indítani az érintett országokkal szemben.
   
A bizottság délután közzétett helyzetértékelésében név szerint is kiemelték Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyek eddig egyetlen áthelyezést sem hajtottak végre, ugyanakkor emlékeztettek rá és üdvözölték, hogy Bécs nemrég felajánlotta ötven menedékkérő átvételét Olaszországból. Kitértek arra is, hogy Csehország már közel egy éve nem tett felajánlásokat.
   
Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki elmondta: "bár soha nem volt a kötelező kvóták híve, azonban látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell".
   
"Hogy lehet az, hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit?" - tette fel a kérdést Lenaers, aki szerint jó, hogy állandó mechanizmust próbálnak létrehozni a dublini rendszer válságának elkerülése érdekében.
   
Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a célkitűzéseknek.
   
Felszólalásában Gál Kinga fideszes EP-képviselő elfogadhatatlannak nevezte a migránsok bármiféle kötelező szétosztását. "Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme" - mondta.
   
Kijelentette, hogy a menedékkérők áthelyezése nem az egyetlen módja a tagállamok közötti szolidaritás kifejezésének: mint hangsúlyozta, Magyarország eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határvédelemre, és a kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten.
   
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a felelősség nem hárítható kizárólag a külső határokon lévő tagállamokra, ha "rendet és biztonságot akarunk, akkor erős és szolidáris európai menekültügyi rendszerre van szükségünk".
   
"Lehet persze politikai haszonszerzésből azt hazudni, hogy az unió mindenkit be akar engedni ellenőrzés nélkül, de tudjuk, hogy ez nem igaz" - mondta. "A valóság persze nem érdekli azokat, akik gyűlölet- és félelemkeltéssel akarnak hatalmat szerezni vagy azt megtartani" - tette hozzá.

Szydlo: Lengyelország nem egyezik bele, hogy kvótákat kényszerítsenek rá

A lengyel kormány nem egyezik bele, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra rákényszerítsék a menekültelosztási kvótákat - hangsúlyozta keddi sajtóértekezletén Varsóban Beata Szydlo lengyel miniszterelnök.

A kérdés a Lengyelországban a napokban az illegális bevándorlásról folytatott belpolitikai vita kapcsán merült fel. Ebben az összefüggésben a kormányfő kijelentette: "Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy Lengyelország menekülteket fogadjon be". Hozzátette: kormánya biztosan nem egyezik bele abba, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra bármilyen kényszerkvótákat erőltessenek.
   
Szydlo megjegyezte: nem csak lengyel álláspontról van szó, "ez a megfontolás más uniós tagállamokban is érvényesülni kezd". "Határozottan kiállunk álláspontunk mellett" - szögezte le, felidézve: a migrációra vonatkozó közös állásfoglalást a visegrádi országcsoport (Lengyelország mellett Csehország, Magyarország és Szlovákia) is kidolgozta.
   
Hangsúlyozta egyúttal: azoknak kell segíteni, akik rászorulnak erre, a humanitárius segítségnyújtást a lengyel kormány kötelességének tartja. Rámutatott: Lengyelország részt vállal az EU határvédelmi akcióiban is.
   
Az Európai Bizottság (EB) keddi bejelentésére vonatkozóan, miszerint Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország, Magyarország és Ausztria ellen, ha júniusig nem kezdik el az uniós megállapodás szerint a menekültek befogadását, Szydlo kijelentette: az EB "nem okul saját hibáiból, újból megismétli azt a már többször elkövetett hibát, amely az unió súlyos válságához, a Brexithez vezetett".
   
Úgy értékelte, hogy az EB nem hallgat tagállamaira, és leszögezte: elvárja, hogy a testület e témában is "érdemben és tárgyilagosan" kezdjen tárgyalni, figyeljen oda a tagállamok érvelésére.
   
Az EB döntését az uniós országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi brüsszeli tanácskozásán részt vevő Konrad Szymanski, az EU ügyeiért felelős külügyminiszter-helyettes is kommentálta, bejelentve: uniós körülményektől függetlenül Lengyelország védeni fogja a szuverén menedékjogi döntésekre vonatkozó jogát. Kilátásba helyezte, hogy Varsó szükség esetén az uniós bíróságokhoz fordulhat.
   
A kormányfői sajtóértekezleten felmerült az is, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke aznap bejelentette: a brüsszeli testület erőfeszítéseket fog tenni a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági kérdések megoldására. "A lengyel kormány nyitott a párbeszédre, és a jövőben is az marad" - hangsúlyozta e vonatkozásban Beata Szydlo.

Forrás: MTI