Az orosz energiaügyi miniszter szerint sem a Török Áramlat földgázvezeték, sem pedig az akkuyui nukleáris erőmű megépítését nem befolyásolják az Oroszország ellen bevezetett új amerikai szankciók.

Alekszandr Novak pénteken a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy a Török Áramlatra vonatkozó összes szerzőrést megkötötték, az építkezés teljes gőzzel halad, ezért a projekt meg fog valósulni, függetlenül attól, hogy valahol milyen jogszabályokat fogadnak el. Elmondta, hogy a Gazprom eddig a csővezeték 170 kilométeres szakaszát fektette le a Fekete-tenger fenekén.   

Úgy vélekedett, hogy a szankciók az akkuyui nukleáris erőmű megépítésének ütemére sem lesznek hatással. Hozzátette, hogy az objektum létrehozását Ankara kívánságára felgyorsíthatják, hogy egy évvel a tervezett határidő előtt, a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulóján állítsák üzembe. Kifejezte reményét, hogy a projekt megvalósítása már az év végén vagy a jövő év elején megkezdődik.   

Novak Moszkvában újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Oroszország a Török Áramlatból szükség esetén kész egyszerre Görögországba és Bulgáriába is gázt szállítani.   

"Állandó rendszerben tárgyalunk erről azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy orosz gázt kapjanak, egyebek között Görögországgal és Olaszországgal. Bulgária most ismét kezdeményezi, hogy rajta keresztül történjen a gázszállítás" - idézte Novakot az Interfax orosz hírügynökség.   

A miniszter kijelentette, hogy ezeket az orosz szállítókat és a külföldi fogyasztókat egyaránt érdeklő kérdéseket jelenleg mérlegelik. Ezért, mint mondta, jelenleg "nem célszerű arról beszélni", hogy melyik irány van "előrehaladottabb" állapotban.   

"Sok gázunk van, és ha az szükségessé válik, ide is és oda is tudunk szállítani. A lényeg, hogy elsősorban megkapjuk a szükséges jóváhagyásokat az Európai Unió és az Európai Bizottság részéről, hogy garantálva legyen a hosszú távú infrastrukturális projektek megvalósítása" - mondta.   

A miniszter ismételten műszaki és morális szempontból elavultnak nevezte az ukrajnai tranzitvezetéket és rámutatott, hogy azzal szemben az új projektek, köztük a Török Áramlat és az Északi Áramlat, innovatív technológiákon alapulnak, versenyképesebbek és erősebb nyomás alatt, nagyobb sebességgel, kisebb veszteséggel működnek.   

Moszkva először 2014-ben vetette fel a Török Áramlat megépítésének gondolatát, azt követően, hogy az Európai Unió az ukrajnai válság közepette blokkolta a Fekete-tenger alatt Bulgáriáig megépítendő Déli Áramlat projektjét. Azonban az új vezeték tervét is felfüggesztették, miután a török légierő 2015 végén lelőtt egy orosz vadászbombázót. A megvalósítás újabb lendületet vett, amikor Moszkva és Ankara kapcsolataiban 2016-ban újabb enyhülés indult meg.   

Oroszország és Törökország tavaly októberben kötötte meg a kormányközi megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről. A gázvezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 910 kilométer hosszú, megépítését a Gazprom finanszírozza.   

A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja majd el földgázzal. Ennek kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter, és 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökországon át. Ennek a 180 kilométer hosszú szakasznak 50-50 százalékos tulajdonosa a Gazprom és a Botas.   

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június elején az MTI-nek kijelentette, 2019 végére létrejöhet az új gázszállítási útvonal Magyarországra. A tárcavezető azt követően nyilatkozott, hogy megállapodást írt alá a Gazprom vezérigazgatójával az ezzel kapcsolatos magyarországi fejlesztésekről.   

Elmondta, hogy a déli gázfolyosóhoz való csatlakozás legreálisabb forgatókönyve az együttműködés az orosz állami energiavállalattal, mert Románia továbbra sem kétirányúsította a gázcsatlakozást, Horvátországban pedig továbbra sem épült cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál, így Közép-Európa számára továbbra is jelentős kihívást jelent az energiabiztonság kérdése. "Ezért Magyarország számára nemzetbiztonsági érdek, hogy csatlakozni tudjunk, hogy meglegyen az összeköttetés a déli gázfolyosóhoz, hogy délről is tudjunk gázt vásárolni" - húzta alá akkor a miniszter.

Forrás: MTI