Elutasította a Kúria az OTP felülvizsgálati kérelmét azzal a devizahitel-szerződéssel kapcsolatban, amelynek a kamat egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontját tavaly novemberben érvénytelenítette a Szegedi Ítélőtábla - közölte a per felperese.

"Ma kaptam a levelet, mely szerint az OTP felülvizsgálati kérelmét elutasította a Kúria" - közölte a felperes Bán Tamás, aki szerint a bank kérelmét hivatalból utasították el, mert nem állnak fent a jogszabályi feltételek egy felülvizsgálathoz és a perérték hárommillió forint alatt volt. "Győztünk tehát. Jogerős a Szegedi Ítélőtábla korábbi ítélete!" - tette hozzá.

Az ítélőtábla tavaly novemberi jogerős közbenső ítéletében érvénytelenítette a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontot az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és a domaszéki házaspár között létrejött szerződésben.

Bán Tamás feleségével 2005 májusában 11,45 millió forintnyi svájcifrank-alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett fel az OTP-től egy domaszéki építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban egyoldalúan csaknem 6 százalékig fölemelte. A bank 2006 januárja és 2011 januárja között összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé.

Az ítélőtábla tavalyi döntésének indoklásakor a bíró azt mondta, önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének kikötése nem ütközik jogszabályba és nem tekinthető tisztességtelennek sem.

De a 2005-ös hitelszerződésnek az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek, mert nem sorolta fel részletesen és az ügyfél számára kellőképpen átlátható módon az okokat, hogy mikor és milyen mértékben módosítható a kamat.

A bíró akkor hozzátette, a szerződés ebben a formában lényegében arra adott lehetőséget a pénzintézet számára, hogy tetszése szerint bármikor változtathasson a kamaton, ezzel megbontva az ügyfelek közötti egyensúly elvét.

A közbenső ítélet eredményeként a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetően szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a közbenső ítélet meghozatalára - derült ki novemberben.

Forrás: hvg.hu