http://78.131.57.228/11-komlo/10825-busojaras-tiz-eve-a-szellemi-vilagorokseg-resze#sigProIdfff8091a0d
Az egyre növekvő népszerűségnek örvendő Mohácsi Busójárás egy évtizede, Magyarországon az elsők között került fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
Az UNESCO Kultúra programjának stratégiai célkitűzései az örökség védelme, hirdetése és közvetítése, valamint a kreativitás és a kulturális kifejezések sokszínűségének erősítése. A télűző népszokás 2009-ben, az UNESCO illetékes bizottsága Abu Dhabiban tartott ülésén kapta meg a szellemi világörökségi címet.
A busójárás idei programjait is úgy állították össze a szervezők, hogy hű maradjon a régi hagyományokhoz és méltó legyen a busójárás szellemiségéhez. Az elsődleges érdem, elismerés a sok száz busót, jelmeztervezőt, álarcfaragót illeti.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. 2019-ben február 28 - március 5-ig felvonulások, vetélkedők, koncertek komoly mennyiségben várják az érdeklődőket.
Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.
Forrás: Mohácsi Busójárás