http://78.131.57.228/13-iq100/12058-eloszor-hibernaltak-embert#sigProId9c6575f9d0
Egy amerikai kutatás keretében most először helyeztek úgynevezett felfüggesztett életműködésű állapotba valakit, hogy több idő maradjon egyébként halált okozó sérüléseinek ellátására.
Samuel Tisherman, a Marylandi Orvostudományi Egyetem kutatója a New Scientist című lapnak nyilatkozott a kísérletről, amelyről jelenleg annyit tudni, hogy legalább egy beteg már átesett ezen. A szakértő arról egyelőre nem beszélt, hogy hány alannyal zajlik a kutatás, és hogy mennyien élték túl a beavatkozást.
Az EPR-t (emergency preservation and resuscitation, vagyis sürgősségi prezerváció és újraélesztés) Tisherman elmondása szerint az egyetem kórházában olyan betegeken használják, akik valamilyen súlyos baleseti sérüléssel (pl. életet veszélyeztető szúrt vagy lőtt sebbel) vagy szívrohammal érkeznek az intézménybe. Ha az orvosok úgy ítélik meg, hogy az állapot annyira súlyos, hogy normális munkamenet mellett kevesebb mint 5 százalék esély van a túlélésre, mert a szív leállt és vértérfogat több mint felét elveszítette a beteg, megkísérlik az EPR-t, hogy időt nyerjenek.
Ennek során gyors ütemben 10–15 °C-ra hűtik le a testet olyan módon, hogy a vér helyére jéghideg fiziológiás sóoldatot pumpálnak. Erre az agyműködés gyakorlatilag teljesen leáll, a beteg pedig gyakorlatilag halott. Ha a test kellően lehűlt, lecsatlakoztatják a hűtőrendszerről, és ekkor kezdik el a műtétet. A sebészeknek így két órájuk marad orvosolni a sérüléseket vagy megtalálni a szívproblémát okozó elzáródást, mielőtt a test felmelegedne. A két óra elteltével aztán pótolják a vért, majd újraélesztik a beteget, és ha ez sikerül, az alany elvileg agy- és más szöveti károsodás nélkül megúszhatja az átmeneti „halált”.
A kutatócsoport tagjai a tervek szerint 2020 végére hozhatják nyilvánosságra a kutatás első eredményeit, addig tehát nem valószínű, hogy részletek derülnek ki, de a merész megoldás elviekben működhet. Normál testhőmérsékleten sejtjeinknek folyamatosan oxigénre van szüksége, hogy működni tudjanak. Ha a szív leáll, az oxigénutánpótlás megszűnik, és mivel az idegsejteknek a legnagyobb az oxigénigénye, ezek – és velük az agy – 5 perc elteltével visszafordíthatatlan károsodást kezd szenvedni. A testhőmérséklet csökkentésével azonban a sejtekben lelassulnak, majd gyakorlatilag leállnak a kémiai reakciók, így az oxigénigény kisebb lesz, és a sejtek akkor is túlélhetik, ha nem kapnak levegőt.
Tisherman tervei szerint első körben 10 emberen próbálják ki a technikát, és eredményeiket 10 olyan betegével hasonlítják össze, akik szintén alkalmasak lettek volna a beavatkozásra, de valamilyen okból nem estek át azon (például mert éppen nem volt elérhető az EPR-t végző csapat, amikor bekerültek). A kísérlet az FDA engedélyével zajlik, és a hatóság még azt is megengedte, hogy a beavatkozás előtt nem kell kikérni a hozzátartozók engedélyét – minthogy erre nincs is idő, és a sérülések egyébként majdnem biztosan halálosak lennének. A kísérletben persze ezzel együtt sem kötelező részt venni: a kutatócsoport alaposan tájékoztatta a tervekről a helyi lakosságot, és létrehoztak egy honlapot, ahol nyilatkozni lehet, ha valaki nem szeretné, hogy kórházba kerülése esetén rajta alkalmazzák az EPR-t.
A kutatók és más kutatócsoportok állatkísérletei alapján az emberhez sok szempontból hasonló sertéseket 3 óráig lehetséges a fent ismertetett módszerrel hibernált állapotban tartani, közben helyrehozni sérüléseiket, majd sikeresen újraéleszteni az állatokat. Az egyelőre nem világos, hogy a hibernált állapot meddig tartható fenn büntetlenül. Az állatkísérletekből annyi kiderült, hogy a felmelegedés során a sejtek sérüléseket szenvedhetnek, és minél hosszabb ideig voltak oxigén nélkül, ezen sérülések annál súlyosabbak lesznek. Mivel azonban a sérülések minden okát eddig nem sikerült feltárni, egyelőre megelőzésükre sincs teljes garancia, mondják a szakértők.
Tisherman hangsúlyozza, hogy a kísérletnek nem célja, hogy egészséges embereket helyezzenek a tetszhalál állapotába meghatározatlan ideig, mondjuk egy mélyűri küldetésre. Mindössze egy kis időt akarnak biztosítani a sebészeknek, hogy elvégezzék azokaz a beavatkozásokat, amelyekkel megmenthetik a betegeket.
Forrás: ipon.hu / newscientist.com