http://78.131.57.228/13-iq100/2498-a-szamitogepek-ot-even-belul-kepesek-lesznek-az-emberi-erzekelesre#sigProIde2c2409a74
Az év vége egyben az előrejelzések ideje is. Az amerikai IBM konszern szerint a számítógépek öt esztendő múlva utánozni tudják majd a látást, a hallást, a szaglást, a tapintást és az ízlelést.
A cég munkatársai "IBM Next 5 in 5" címszó alatt hozták nyilvánosságra prognózisukat. Meggyőződésük, hogy a számítógépek egyre jobban tudják majd kezelni az összetett információkat és kevésbé lesznek kiszolgáltatva a szoftvereknek. Ehelyett önállóan fognak tanulni és úgy gondolkoznak majd, mint az emberek. Bár gondolkodni továbbra sem fognak helyettünk, mégis segítenek kiterjeszteni képességeinket, hatékonyabbá, produktívabbá tenni munkánkat és mindennapjainkat. Az érintőképernyőkön keresztül nem csak irányíthatjuk majd a számítógépet, hanem akár virtuális objektumokat is megérinthetünk a segítségükkel.
Szerintük az okos-telefonok öt év múlva érintéses, infravörös és nyomásérzékeny technológiák alkalmazásával különböző anyagokat modellezhetnek, így a felhasználó egy online boltban azt fogja érezni, hogy megérintett egy pólót. A telefonok rezgési képességeit kihasználva minden tárgy egyedi rezgési mintázatot kap, mely rövid, gyors mintázatok vagy éppen hosszabb és erősebb rezgések segítségével idézi meg a tapintás érzetét.
Képzeljük el, hogy vásárláskor az előre kinézett menyasszonyi ruha anyagának – a szatén, selyem vagy csipke textúrájának – tapintását távolról, mobiltelefonunk képernyőjén keresztül érzékeljük majd; akárcsak egy kézműves alkotás gyöngydíszítését vagy egy takaró szövetét, melyet a világ másik végén kínálnak megvételre. Az újítás öt éven belül teljes kiskereskedelmi üzletágakat fog átalakítani, de a technológia a számítógépes játékok továbbfejlesztésében is új perspektívákat nyithat majd. Ugyanez azt is eredményezheti, hogy az orvosok távműtétek során is érzékelni tudják a testet, míg a számítógépek - a kémiai struktúra alapján - elkészíthetik a kedvenc ételeinkből az aktuális menüt.
Az előrejelzésük alapján a számítógépek képesek lesznek látni és ugyanazokat a dolgokat érzékelni, amiket mi is. A számítógépek ma még csak tagek (jelölések) és címek alapján képesek feldolgozni a képeket, valódi tartalmukat még nem tudják megfejteni. Az elkövetkező öt évben a rendszerek a vizuális jelenségek és adatok alkotóelemeit – a pixeleket – is értelmezni tudják majd. Több ezer kép összehasonlítása során például egy számítógép megtanulja, mit értünk az alatt, hogy "strand".
A technológia az egészségügyet hatalmas mennyiségű orvosi információ összegyűjtésével és feldolgozásával segítheti, elég csak az MRI, CT, röntgen és ultrahangos vizsgálatok képi leleteit említenünk. Az ilyen típusú leletek vizsgálatának kritikus pontja a túl apró, emberi szemmel nem látható elemek azonosítása. A technológia megtanítható például az egészséges és elhalt szövetek megkülönböztetésére, majd arra is, hogy a rögzített képet összevesse a beteg leleteivel és kórelőzményével. Egy ilyen „látó” rendszer komoly segítség lehet az egészségügyi problémák gyorsabb és pontosabb észlelésében.
Más érzékelők zajokat azonosíthatnak, vagy az emberi fül számára nem hallható frekvenciákat hallhatnak meg és fordíthatnak le. Okos érzékelők rendszerei észlelik majd a hang olyan összetevőit, mint a hangnyomás, rezgés és frekvencia – elemzésük a legkülönbözőbb területeken, például a katasztrófavédelemben segíthetnek minket. Jobban fogjuk „hallani” környezetünket, érzékelni, mérni tudjuk majd a veszélyekre figyelmeztető mozgásokat és nyomásváltozásokat. A hangok finom észlelése révén akár egy fa kidőlése vagy egy fenyegető földcsuszamlás is előrejelezhető lesz. A nyers hangokat a szenzorok az emberi agyhoz hasonlóan érzékelik. Az adatokat feldolgozó rendszer egyéb „változókat” is figyelembe vesz, így a hozzájuk kapcsolható vizuális vagy tapintáson alapuló információkat is értelmezi. Amikor új hangokat érzékel, korábbi ismeretei és mintafelismerési képességei segítségével von le következtetéseket.
Most még utópisztikusnak tűnik egy olyan gyermektelefon, amely a sírás vagy a hangok alapján felismeri, ha a bébi éhes, szomjas vagy éppen fáj a hasa, de szerintük mindez öt év múlva valóság lehet. A technológia megtanulja kódolni a babahangok jelentését, és szofisztikált beszédfelismerő rendszere a gügyögéseket fiziológiai információkkal – szívritmussal, pulzusszámmal, testhőmérséklettel – kapcsolja össze.
A megfelelő szenzorokkal ellátott okostelefonok abban a helyzetben lesznek, hogy a kifújt levegőben felismerjék a betegségek tüneteit és felhívják az emberek figyelmét a baktériumokra, vírusokra. A szagok, biomarkerek és a leheletben található ezernyi molekula elemzésével az orvosok olyan megbetegedések korai diagnosztizálásához kapnak támogatást, mint a máj- és vese-rendellenességek, az asztma, a cukorbetegség és az epilepszia. A rendszer a kór jelenlétéről a „normális” és a „szokatlan” szagok megkülönböztetésével ad megerősítést.
Az elkövetkező öt évben az IBM technológiája „szaglássza majd körbe” a kórházi felületeket, hogy kiderítse, teljes mértékben fertőtlenítettek-e a kórtermek és a várakozó helyiségek. Az új, vezeték nélküli, egymással összekapcsolódó hálózatok segítségével a szenzorok begyűjtik és értékelik a különböző kémiai anyagokról érkező adatokat, és folyamatos tanulással ismerkednek az új szagokkal. A szenzoros és kommunikációs technológiák a tanulási rendszerekkel integrálva olyan helyeken is képesek lesznek az adatmérésére, ahol eddig elképzelhetetlen volt. A mezőgazdaságban a termőtalaj összetételéről adhatnak információt, városi környezetben menhelyeken, közegészségügyi intézményekben szagolhatják ki a szennyezés jelenlétét.
Forrás: sg.hu Kattintson ide...