Az éghajlat felmelegedésével és a jégtakaró folyamatos olvadásával a világóceánban nő a vízszint. De inkább csak a borúlátó képzelet rajzolja fel azt a képet, hogy száz év múlva a part menti részeket elönti a víz.

Ez a véleménye a Columbiai Egyetem kutatóinak, akik a Nature folyóiratban közöltek cikket. Álláspontjukat orosz szakértők kommentálják.

A klimatológusok gyakran szólnak arról, hogy a világóceán a jövőben „támadást” indíthat, vagyis a jég olvadása miatt megnőhet a vízszint, eláraszthatja a tenger a part menti részeket .A Columbia Egyetem kutatói megnyugtatnak: a következő században nem várható vízözön. A Föld jégsapkája – az Arktisz, az Antarktisz, Grönland és a hegyi gleccserek – az utóbbi évtizedben valóban gyorsabban olvadtak, de ez nem olyan mértékű, hogy a világóceán szintje több méterrel „megnőne”.

Persze, az továbbra is vita tárgya, mennyire nő meg 2100-ra a világóceán szintje. Itt az értékelések nagyon különböznek: van, aki 10 centiméterről beszél, mások akár másfél métert is jósolnak. Az orosz tudósok úgy vélik, hogy az óceán nemigen emelkedik meg száz év alatt többre, mint néhányszor tíz centiméter. Most az éves emelkedés 2,5- 3 milliméter - mondta Alekszandr Danyilov, az Arktisz és az Antarktisz Tudományos Kutatóintézet igazgató-helyettese. A növekedés oka nem csupán a jég olvadásában keresendő, hanem abban is, hogy a klíma felmelegedése következtében melegszik az óceán vize.

Ha a vízszint az óceánban egy méterrel megemelkedne, akkor elárasztás veszélye fenyegetné például Szentpétervárt, az Arktiszon a Jamal-félszigetet, Németország északi részét, Hollandiát, a Nílus és a Gangesz deltavidékét, állítják az óceánkutatók. De a szárazföld minden alacsonyan fekvő része kockázati zónába kerülne – mondja Alekszandr Danyilov.

- Aggódhatunk Velencééért, a Csendes-óceánban az alacsonyan fekvő Marshall- és Cook-szigetekért, az Indiai-óceánban a Maldív-szigetekért. A Jamal félsziget part menti részén is sok terület kerülne víz alá.

De ez pesszimista forgatókönyv, és nemigen válik valóra - állítja Nyikolaj Oszokin geográfus, a jégtakaró kutatója.

- Az antarktiszi jégtakaró állapotával kapcsolatos megfigyelések azt mutatják, hogy nincs éles olvadás. Vagyis nincs honnan „jönnie” olyan nagy volumenű víznek, ami észrevehetően megemelné a világóceán szintjét.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a természeti törvények maguk is kiegyensúlyozó szerepet töltenek be. Nyikolaj Oszokin emlékeztet, hogy a klíma felmelegedésével melegszik a levegő hőmérséklete, és a világóceán felszínéről is nagyobb a párolgás, tehát a növekedési szint lelassul.

Forrás: ruvr.ru