A tesztelők 172 km/órás csúcssebességet értek el az 500 méteres próbapályán.

Az egész út mindössze 16 másodpercig tartott, és az utasok 6 másodperc alatt érték el a maximális sebességet. A hyperloop ötlete Elon Musk nevéhez fűződik, aki 2013-ban állt elő a tervvel, amely szerinte forradalmasíthatja a közlekedést. Az alapötlet egy csőben futó vonatról vagy kisebb kapszulákról szólt, amelyek a csőben lévő alacsony nyomás miatt nagyon gyorsan képesek haladni. Musk ezzel foglalkozó cége, a Boring Company mindezt a föld alá süllyesztett alagutakban oldaná meg, más cégek azonban egyéb hyperloopterveken dolgoznak.

Ezek közé tartozik a Virgin is, amely Nevadában épített fel egy 500 méteres, felszín feletti tesztpályát. Ezt néhány nappal ezelőtt először tesztelték emberi utasokkal úgy, hogy a csőben lévő körülmények közelítettek a majdani pályákban uralkodókra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csőből gyakorlatilag teljesen eltávolították a levegőt, így olyan nyomáskörnyezetet idéztek elő, ami alapesetben 60 kilométer magasan jellemző.

Az első két utas Josh Giegel, a cég műszaki igazgatója, és Sara Luchian utaselégedettségi igazgató volt, akik után másnap a cég két másik munkatársa is kipróbálta a rendszert. Mivel a csőben nagyon alacsony a nyomás, az abban haladó kapszulára alig jut légellenállás. Így a repülőgépekhez hasonló sebesség valósulhat meg nagyon alacsony energiabefektetés mellett. A rendszer teljesen elektromos, és a kapszula a szintén fellépő mágneses kölcsönhatásoknak köszönhetően lebeg a csőben, így még kisebb ellenállással siklik. Az elképzelés az, hogy ilyen pályákon, amelyek vagy a föld alatt vagy a föld fölött futnak majd, egy napon villámgyorsan nagy távolságokat lehet megtenni.

A mostani eredmény kétségkívül izgalmas, ugyanakkor sok szempontból árulkodó is. A tesztpálya kapcsán már most látszik, hogy milyen óriási infrastruktúra kell egy ilyen rendszerhez, pedig egyelőre egy nagyon rövidke csőről van szó a tervezett pályákhoz képest. És a csőben gyakorlatilag vákuumot kell fenntartani, ami szintén nem egyszerű feladat. Giegel elmondása szerint folyamatosan azon munkálkodnak, hogy minél olcsóbban meg tudják mindezt oldani, és a cél az, hogy a rendszer a gyorsvasutaknál olcsóbbá és gyorsabban kivitelezhetővé váljon. Ezt jelentős részben úgy akarják elérni, hogy automatizálják a gyártási folyamatot.

A nehézségek ellenére számos szakértő osztja azt a véleményt, hogy részben legalábbis ez a jövő, és pár évtizeden belül ilyen csövek kötik majd össze a nagyobb városokat, olcsó és gyors lehetőséget kínálva a közlekedésre. A fejlesztést ugyanakkor nagyban segíti, hogy sok-sok rég bevált megoldással dolgoznak, amelyeket csak új módon kombinálnak össze. A kapszulák csőben haladása kapcsán például sok egyezés van a repülőgépek viselkedésével, így az ezek fejlesztése során szerzett ismereteket fel lehet használni.

Az is biztos, hogy a megvalósuláshoz rengeteg elméleti és gyakorlati kérdést meg kell oldani. Problematikusnak tűnik például, hogy a csőelemek elmozdulása katasztrofális következményekkel járhat, márpedig ez egy kisebb földrengés nyomán vagy más okból is megtörténhet.

Forrás: ipon.hu / popsci.com