http://78.131.57.228/9-kulfold/10080-az-europai-birosag-szerint-nincs-kulonbseg-a-genszerkesztes-es-a-transzgenikus-technikak-kozott#sigProId16bc2697e4
A múlt heti döntés értelmében a génmódosított új növényfajtáknak akkor is át kell esniük a hosszadalmas és költséges engedélyeztetésen, ha azokba nem került bele más faj génje, hanem például csak kivágásra került egy DNS-szakasz.
Az Európai Bíróság a múlt héten csírájában fojtotta el az egyes génszerkesztési eljárások könnyebb engedélyeztetésével kapcsolatos reményeket: az Európai Unió igazságszolgáltató szerve ugyanis kimondta, hogy az új génmódosítási módszerekkel létrehozott növényeknek is ugyanazon a hosszú engedélyeztetési procedúrán kell átesniük, mint a hagyományos transzgenikus metódusokkal létrehozottaknak, függetlenül attól, hogy történt-e más fajból génbeültetés, vagy csak kivágásra került egy-egy DNS-szakasz, például CRISPR/Cas9-módszerrel.
Míg a genetikai szakértők amellett érveltek, hogy a génátültetéssel nem járó módszerekkel létrehozott fajtákat nem kellene a szigorú GMO-szabályozás alá bevonni, néhány környezetvédelmi csoport a génmódosított élőlényekre vonatkozó az egységes elbánás mellett kardoskodott – a döntés alapján sikeresen.
A szakértők szerint az ítélet óriási és nagyon negatív hatással lesz az európai növénynemesítésre, és számos biotechnológiai projekt végét jelentheti a kontinensen. Ha ugyanis mostantól a génszerkesztett növényeknek is át kell menniük azon az engedélyeztetési eljáráson, amely fajtánként átlagosan 35 millió dollárba kerül, a fejlesztést a továbbiakban csak a legnagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak, az egyetemi laborok, a nonprofit cégek és a kis vállalkozások viszont nem.
Az ügy, amelyben most döntés született, olyan gabonanövényekről szólt, amelyeket úgy tettek gyomirtótűrővé, hogy közben nem ültettek át beléjük más fajokból géneket. (Erre a korábbi bevált megoldást a transzgenikus technológiák jelentették.) A francia kormány saját hatáskörében ezt a fajta génszerkesztést kivonta a génmódosított organizmusokra vonatkozó uniós szabályozás alól, amelynek értelmében minden GMO-nak minősülő terméket kiterjedt egészségügyi és környezeti vizsgálatoknak kell alávetni, továbbá felcímkézni, és nyomon követni annak esetleges mellékhatásait.
Egy francia gazdálkodókat képviselő szervezet és a hozzájuk csatlakozó környezetvédők viszont erre beperelték a kormányt, mondván, hogy minden génmódosító technológiának azonos szabályozás alá kellene esni, mivel a megfelelő vizsgálatok hiányában ezek komoly károkat okozhatnak. Az Európai Bíróság pedig ennek a véleménynek adott igazat, vagyis hogy a génszerkesztésre is vonatkozniuk kell a GMO-előírásoknak, mivel ezek a technikák „úgy változtatják meg az élőlények genetikai anyagát, ahogy az a természetben nem fordul elő.”
A bíróság ugyanakkor kevéssé érthető módon kivonta a szabályozás alól a hagyományos mutagenezist, amely során vegyszerekkel vagy sugárzással hoznak létre mutáns fajtákat a növényi nemesítés során. A CRISPR/Cas9 célzott génszerkesztéséhez képest gyakorlatilag teljesen irányítatlan génmódosításra az indoklás szerint azért nem vonatkoznak a GMO-előírások, mert azt „hosszú ideje használják biztonságosan.”
A szakértők szerint a bíróság álláspontja érthetetlen és teljességgel nélkülözi a tudományos alapokat. A génszerkesztés és a transzgenikus technikák összemosása indokolatlan, a mutagenezissel kapcsolatos álláspont pedig egészen abszurd és sokkoló. A bíróság ráadásul döntése indoklásához még azt is hozzátette, hogy az új génmódosító eljárások azért esnek szigorúbb elbírálás alá, mint a mutagenezis, mert az előbbiekkel sokkal többféle variáns hozható létre. Vagyis a bírói álláspont lényegileg az, hogy a precíz módosításokat lehetővé tevő CRISPR/Cas9-et azért kell szigorúbban szabályozni, mint a mutagenezist, mert az előbbi újabb és hatékonyabb az utóbbinál.
Forrás: ipon.hu / sciencemag.org